A 77 Elektronika 35 éve gyárt orvosdiagnosztikai eszközöket, ma már a világ minden tájára. A kezdetekről és a megtett útról, eredményekről kérdeztük a cég igazgatóját, Zettwitz Sándort.
Tóth Kinga költő, vizuális művész és hangperformer volt a Látótér vendége. A nyelv sokszínűségéről, a többnyelven való alkotás szabadságáról és a művészet regisztereiről beszélgetett Tallér Edna az alkotóval.
Miért van szükségünk hősökre? Léteznek-e a 21. században példaképek? Milyen értéket képviselnek ma a sztárok? Miért szeretnek pletykálni az emberek? Hogy kell elképzelni a minőségi bulvárt?
Szepes Mária, az ezoterikus irodalom egyik legnagyobb alakja majdnem száz évet élt. Szinte megszámlálhatatlanul sok könyvet írt, leghíresebb művének a Vörös Oroszlán című regényét tartják. A könyv születését különleges események és egy családi tragédia is befolyásolták. Hatalmas hagyatékában a legnagyobb bánatból született az írónő legfontosabb alkotása… A fáradhatatlan írónő 2007 szeptember 3-án hagyta el ezt a világot. Szepes Mária megjelenéséből, lényéből is áradt a mágikus erő. Törékenységének ellenpontja volt határozott egyénisége, mesélik róla tanítványai és munkatársai. Stílusos megjelenése, karizmatikus jelenléte felejthetetlenné tette őt mindazok számára, akik egyszer is találkozhattak vele. Az íróról Almási Csaba a Szepes Mária Alapítvány elnöke mesél.
2020-ban jelent meg a Janikovszky Éva eredeti feljegyzéseiből szerkesztett Naplóm 1938–1944 című könyv, amely az írónő fiatallány-korát meséli el. A kötetet a Móra Könyvkiadó gondozta. A megindítóan életszerű, hiteles naplóbejegyzésekből felismerhetőek azok az ironikus és sokszor szarkasztikus mondatok, amiket később, felnőttként is használt az írónő. Ezzel a könyvvel gyakorlatilag olyan irodalmi remekmű került az olvasók kezébe váratlanul, amely felülírta, amit eddig Janikovszky Éváról tudtunk. „Eddig azt hittük, első könyve az 1957-ben kiadott Csip-Csup, amelyet nem Janikovszky, hanem Kispál Éva néven, a Móra Kiadó igazgatónője, Fazekas Anna felkérésére írt. Most kiderült, hogy nem így van. Janikovszky Éva első könyve a Naplóm, amelyet 1938-tól 1944-ig vezetett.” A kötet megjelenésének körülményeiről és Janikovszky Éváról fia, Janikovszky János mesélt.
Kele Juci festő-építész tavaly már az Eleven Ősz programsorozat keretében is épített egy köztéri installációt a Gárdonyi térre. Idén az Eleven Tavasz rendezvényén volt látható Juci újabb alkotása. Kivágott fa inspirálta az idei alkotást, ami a természet hiányára reflektált és szólított meg minket. A művésznő mindenkit apró hétköznapi “vállalásokra” inspirált, hogy együtt tegyünk egy élhetőbb városért, egy fenntartható, zöldebb jövőért. A természet szeretetéről, hitvallásról, alkotásról beszélgetett a különleges látásmódú művésszel Tallér Edina.
Idén húsz éve annak, hogy bemutatásra került Török Ferenc kultikussá vált vizsgafilmje, a Moszkva tér. Szabó Simon mesél az akkori élményekről, saját alkotásokról, hitvallásról, értékrendről, válságról, jelenről jövőről és új tervekről.
A Karinthy Színház idei első bemutatójának, a Maga lesz a férjem című darabnak női főszereplője Erdélyi Timea. A művésznő nem először dolgozik Újbudán. Múltról és jelenről, arról hogy mit és hogyan lehet tervezni, és mi kell ahhoz, hogy az ember meg tudja tartani az optimizmusát, Tallér Edinának mesél a színésznő.
Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli idén az Irodalmi Szalon. Az alapító, Juhász Anna, Újbuda kulturális nagykövete, a közkedvelt Szalon indulásának története mellett az aktuális új tervekről is mesél Tallér Edinának. A beszélgetés helyszíne, a Bartók Béla úton található KisPrésház.
A Szépírók Társasága szeptemberi közgyűlésén alakult meg a tagság női érdekvédelmi csoportja. Az érdekvédelmi fórum egyik alapítója Hidas Judit, író. A csoport terveiről és az írói munkáiról beszélget Tallér Edinával. Az interjú az érdekvédelmi fórum hivatalos megalakulása előtt néhány nappal készült.
Szurdi Miklós színész, rendező, forgatókönyvíró október 2-án ünnepelte hetvenedik születésnapját. Az egykori Família Kft. című sorozat vezetőrendezője, a Hatásvadászok című, Magyar Filmszemle- és Magyar Kritikusok- díjával kitüntetett film rendezője múltról és jelenről, széthúzásról és összetartásról mesél.
Afrika, egzotikum, őserő, női erő, varázslat. Ha Sena Dagaduról, az Irie Maffia énekesnőjéről van szó, ezek a fogalmak szinte mindig előkerülnek. Hogy ő maga mit gondol a kategóriákról, mennyire része hétköznapjainak a varázslat és mi az, ami boldoggá teszi, arról a Látótérben mesél a nézőknek. Ráadásul nem is egyedül jött el hozzánk, kilenc hónapos kisfiát is magával hozta
