Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
augusztus 13. szombat, Ipoly

Újra ülésezhetett a képviselő-testület

Újbuda   |   2021, június 28 - 10:05
Nyomtatóbarát változatSend by email

Nyolc hónap után június 17-én ülésezett először Újbuda képviselő-testülete. A reggeltől késő délutánba nyúló ülésen rekordmennyiségű, 38 napirendi pontban kellett dönteniük az egybegyűlteknek.

A járványügyi veszélyhelyzet ideje alatt az önkormányzati képviselő-testületek és a bizottságok nem ülésezhettek, döntési kompetenciát nem gyakorolhattak, döntési joga kizárólag a polgármestereknek volt. Az Országgyűlés május 18-án ugyan őszig meghosszabbította a veszélyhelyzetet, de egyes korlátozásokat később feloldottak, köztük a különféle ülésekre vonatkozókat is. Így június 17-én ülésezhettek az újbudai képviselők, és nem aprózták el a dolgot: 32 nyílt, négy zárt és két sürgősségi előterjesztést tárgyalt a testület.
A napirendi pontok között szerepelt az a polgármesteri beszámoló is, amely a különleges jogrend ideje alatti polgármesteri döntéseket részletezte. A testület elfogadta László Imre beszámolóját, melyben kifejtette, hogy a különleges jogrend az önkormányzati feladatok ellátására előírt határidőket jellemzően nem érintette, illetőleg számos eljárás, polgári jogviszony tartalmazott olyan határidőket, amelyeket még a veszélyhelyzet kihirdetése előtt szabtak meg. Ezeket be kellett tartani, így gondoskodni kellett az indokolt döntések meghozataláról. A határozatok és a rendeletek tervezeteit a képviselők, bizottságok véleménynyilvánítás, javaslattétel céljából mindig megkapták, vagyis a polgármesteri döntéshozatal ténylegesen demokratikus keretek között zajlott.
Erhardt Attila egyéni képviselő előterjesztését parázs vita után nem szavazta meg a képviselő-testület. Újbuda Önkormányzata a kormányzati elvonások, illetve a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt rendkívül nehéz pénzügyi helyzetbe került 2021-ben, épp emiatt szerepelt a június 17-i testületi ülés napirendjén is számos önkormányzati tulajdonú ingatlan eladása, hiszen a kerület működését, fejlesztését mindenképpen fenn kell tartani. Erhardt Attila szerint alternatív megoldásként a hitelfelvétel jöhetne szóba: kormányzati engedéllyel ugyan, de volna lehetőség arra, hogy Újbuda Önkormányzata hosszú lejáratú, akár tízéves futamidejű beruházási hitelt vegyen fel. Ebből finanszírozhatók lennének a jelen helyzetben is halaszthatatlan beruházások, ugyanakkor a kijelölt ingatlanvagyon végleges elvesztése elkerülhető lenne. A napirendi pont tárgyalásánál elhangzott, hogy az önkormányzat jelenlegi vezetésének 2019-ben 3,5 milliárd hitelt kellett átvennie, ennek tőketörlesztése a 2020-as években kezdődött, és a következő tíz évben terheli a kerületi büdzsét.
Szintén többórás tanácskozás, élénk szóváltások és viták jellemezték az ingatlanhasznosítási pályázatok értékelését. A téma előterjesztéséből kiderült, hogy az Újbuda tulajdonát képező ingatlanokra kiírt pályázati hirdetmények közzététele után az értékesítésre kijelölt és meghirdetett ingatlanok dokumentációját 110 érdeklődő váltotta ki, és összesen 53 pályázat érkezett be. A sikeres pályázókat a kiírás szerint licitálásra, illetve tárgyalásos eljárásokra hívták annak érdekében, hogy a megajánlott vételárak minél magasabbak legyenek, illetve elérjék vagy meghaladják az értékbecslésben megállapított összegeket. Az ingatlanokra minden esetben két ingatlanforgalmi értékbecslés készült. Az érvényes pályázatok közül az kerül ki nyertesként, amelyben a megajánlott ingatlanvételár a legmagasabb, és mind a két értékbecslés összegét meghaladja. A pályázatok eredményességéről a képviselő-testület jogosult dönteni. Az előterjesztésben szereplő, a június 17-i ülésen megtárgyalt ingatlanok listája mindenki számára elérhető Újbuda honlapján.
Gyorsított eljárásban nyolc, sürgősségi eljárásban pedig két napirendi pontot tárgyalt a testület, amelynek ülése két rövid szünettel reggel kilenctől késő délutánig tartott.
LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Orosz hadifoglyok Újbudán  

Fotó: fortepan/Országos Széchényi Könyvtár

Az „orosz” foglyok egy része nemzetiségét tekintve nem volt orosz, és több nyelvész rájött, hogy ez kitűnő lehetőség a finnugor nyelvi kapcsolatok kutatására. Munkácsi Bernát az Esztergom melletti táborban talált adatközlőkre. Volt olyan pillanat, amikor ott 73 mordvint, 56 cseremiszt (saját nyelvükön: mari), 39 votjákot (udmurt), 2 zürjént (komi) tartottak nyilván. A kutató az udmurtoktól legkevesebb 522 népdalt, 30 mesét és elbeszélést, 53 néprajzi közlést, 9 pogány imádságot, több találós kérdést, közmondást és tengernyi, addig tudományosan feldolgozatlan szót gyűjtött.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.