Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
június 22. szombat, Paulina

Óvatos nyitás, szigorú feltételekkel Interjú Karácsony Gergely főpolgármesterrel

Újbuda   |   2020, június 3 - 17:00
Nyomtatóbarát változatSend by email

Szükséges volt-e Budapest újranyitása, és mi lesz, ha esetleg visszatér a járvány? Milyen a kapcsolat a kormányzat és az önkormányzat között, a veszélyhelyzet hogyan borította fel a költségvetést, és számíthat-e többletbevételre a főváros? Többek között ezekre a kérdésekre válaszolt Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely.

A koronavírus elleni védekezés a jelek szerint sikeres volt. Ilyenkor az emberek és a döntéshozók azt hihetik, hogy hátra lehet dőlni, már nem kell annyira vigyázni, hiszen alig vannak betegek. Nem tart attól, hogy ha esetleg újra berobban a vírus, önt tartja majd felelősnek a kormány, mondván, nem volt elég óvatos?

A kormányzati propaganda eddig sem a valósághoz kötötte, hogy mikor, mivel támad. A parlamenti kétharmad biztosítja nekik, hogy bármikor bármiben határozhatnak. Nem szokták kikérni a polgármesterek véleményét, de Budapest újranyitása kapcsán mindenki láthatta az a méltatlan vitát, amelyben a kormány nem merte egyedül meghozni a döntést. Azt gondolom, a felelős döntés az volt, hogy el kell indítani a város nyitását, azzal a feltétellel, hogy bizonyos óvintézkedéseket betartunk. A nemzetközi ajánlások is elég világosan fogalmaznak. Három feltétele van annak, hogy egy város, egy ország életét valamilyen mértékben újraindíthassuk. Az első, hogy meglegyen a megfelelő kórházi kapacitás, ha baj lenne, mindenki megkaphassa a kielégítő orvosi ellátást. Ilyen szempontból, legalábbis a számok alapján, jól állunk, van elég kórházi férőhely, más kérdés, milyen állapotban vannak ezek az intézmények. Szintén adottnak látszik a lakosság fegyelmezett együttműködése, a maszkviselés általánossá válása. A napokban egyeztettünk a BKK vezetőivel, az ő számításuk szerint a tömegközlekedésben a budapestiek 98 százaléka hord maszkot, ami nagyon nagy felelősségvállalásról tanúskodik. A harmadik feltétel pedig a folyamatos tesztelés, szűrés. Ha hamar észrevesszük, hogy a járvány újra belobbant, időben tudunk adott esetben óvintézkedéseket tenni.

Van-e B-terve arra, hogy ha a helyzet romlik, akkor milyen sorrendben, mit kell újraszabályozni, esetleg újra bezárni, milyen sorrendben, hogyan kell meghozni ezeket az intézkedéseket?

Azokat a korlátozásokat kell akkor először is meghozni, amelyek a legmagasabb számú társadalmi érintkezést gátolhatják. Jelenleg még az iskolák zárva vannak, az emberek jelentős része távmunkában dolgozik. A nagy kérdés az, hogy ha újraindulnak az iskolák, akkor milyen számokat látunk majd. Ezt a problémát a nyári szünet most részben megoldja. De a járványveszély szeptemberben is itt lesz, és mindaddig itt lesz, amíg nincs meg a vakcina. Én a nagyon óvatos nyitás pártján vagyok, de az nem fordulhat elő, hogy több emberi élet, egzisztencia megy tönkre a védekezés következtében, mint magától a betegségtől. Úgy vélem, helyesen járt el Magyarország, Budapest és Európa, hogy időben vezetett be drasztikus intézkedéseket. Továbbra is óvatosnak kell lennünk, készen kell állni arra, hogy szükség esetén behúzzuk a kéziféket. De most óvatosan ki kell inkább engedni, hogy újraindulhasson a város, mert olyan súlyos gazdasági és társadalmi következményei is lehetnek a kényszerű leállásnak, amelyeket jelenleg még fel sem tudunk mérni pontosan. A főváros vezetése eddig is, a kormány intézkedéseit megelőzve, mindig két–három héttel hamarabb javasolt, követelt bizonyos intézkedéseket. Például hónapokkal ezelőtt még azt mondta a kormány a maszkviselésről, hogy nem használ, nem hatásos, majd azt, hogy nem kivitelezhető, miközben a környező országokban már nagyon régóta kötelező volt a tömegközlekedésben a maszkviselés. Mi kezdtük el először tesztelni az idősotthonokat, szociális intézményeket, és mi követeltük először a korlátozások bevezetését, majd a kivezetésüket is.

Az tisztán látszik, hogy a felszínen milyen a kormányzat és a fővárosi vezetés, az önkormányzatok kapcsolata. De lehet, hogy a háttérben létezik egy olyan szint, ahol működik a konstruktív együttműködés a két fél között?

Szerintem nincs olyan szavazó Magyarországon, aki azt várná el a kormánytól és a fővárostól, hogy éles ellentétben legyenek. Még a ciklus elején végeztünk egy közvélemény-kutatást, amelyből kiderült, minden szavazó azt várja el Magyarországon, hogy Budapest és a kormány között jó legyen a viszony. Az ország olyanná is válik, amilyenné mi tesszük. Én olyan országban akarok élni, ahol függetlenül attól, milyen viták vannak kormánypártiak és ellenzékiek között, az együttműködés fontos. Főpolgármesterként az az elvi álláspontom, hogy az utolsó percig ezért kell harcolni. Minden méltatlan támadás ellenére is hajlandó vagyok az együttműködésre, mert ez Budapest érdeke. Bizonyos szinteken egyébként ez megvan. Mikor például Budapest testvértelepülései, Kínából felajánlottak védőfelszereléseket, a külügyminisztérium aktívan segített. Egyes szakmai ügyekben tudunk segítséget kérni, de összességében az a szomorú helyzet, hogy ez a járvány és a járványügyi védekezés nem közelítette egymáshoz a kormányt és a fővárost, az államot és az önkormányzatokat, hanem inkább még több konfliktust eredményezett.

Elég súlyos pénzügyi viták is vannak a kormányzat és Budapest között. Mennyire tudják újragondolni a fővárosi költségvetést, mekkora mozgástér maradt?

Teljes mértékben újra kell gondolnunk, nagyon sok tervünket felülírja ez a helyzet. Nemcsak a fővárosét, hanem a kerületekét is, a XI. kerületnek is komoly problémákat okoz. Három dolog van egyszerre. A járvány miatt rengeteg a pluszkiadás a kerületekben és a fővárosban is. Védőfelszereléseket kell beszerezni, megjegyzem, a kormány helyett, vannak többletkiadások a szociális ellátásban, és számos új feladatot is generált ez a járvány. Emellett a kerületek számára fontos iparűzési adóban is visszaesés lesz, a gazdaság, főleg a turizmus, valamint a vendéglátás, gyakorlatilag lenullázódott a veszélyhelyzetben. Ha ez még nem lenne elég, a kormány elveszi a gépjárműadót, felfüggeszti a fizetős parkolást. Ezek jól hangzó intézkedések, ám az utóbbi valójában közlekedés szempontjából rendkívül rossz, katasztrofális helyzetet idézett elő, és további bevételkiesést jelent. És elvesznek egyedi döntésekkel különböző támogatásokat is. A napokban kaptam levelet Gulyás Gergely minisztertől arról, hogy a kormány nem tudja kifizetni azt a hárommilliárd forintot, amelyet korábban megígért buszbeszerzésre. Az önkormányzati választások után volt egy kormányzati alapállás, hogy ami az előző városvezetésnek járt kormányzati támogatásként, az a mostaninak is jár, és azok a beruházások, amelyeket nem akar az új vezetés, nem lesznek. Nagyon megkérdőjelezi az élet, hogy ezt az ígéretet sikerül-e betartaniuk. Amikor elkölt a kormány tizenöt milliárdot propagandára azért, hogy elmondja, minden szép és jó, akkor az ember nehezen viseli, hogy nem marad hárommilliárd buszbeszerzésre, miközben ezt korábban már megígérték.

Pluszbevételeket tud-e szerezni a főváros, vagy addig kell nyújtózni, amíg a takaró ér?

Amikor az önkormányzatok – teljes joggal – felvetik, hogy segítségre szorulnak, akkor a kormányzati retorika az szokott lenni, hogy a központi költségvetést is megterheli ez a helyzet. Ám az önkormányzatok mozgástere sokkal kisebb, mint az államé. Az állam módosítja a költségvetését, és növeli a költségvetési hiányt. Nyilván hitelekből próbálja kezelni a gazdasági válságot, ami egyébként szerintem is helyes döntés, tud adókat átcsoportosítani, és az Európai Unió is nagyon komoly segélycsomagot ad a tagállamainak. Ezzel szemben az önkormányzat nem tud adót emelni, nem tud hitelt felvenni kormányzati támogatás nélkül, nem kap közvetlenül forrásokat Brüsszeltől. Az önkormányzatok maguktól nem tudják ezt a helyzetet megoldani. Olyan sehol nincs Európában, mint nálunk, hogy az önkormányzatok nem kaptak plusztámogatást.

Hogyan lehet akkor spórolni? Mit lehet lehúzni a listáról?

Azt remélem, hogy semmit nem kell lehúznunk a listáról, de átütemezésekre szükség lesz. Bizonyos beruházásokat, amelyekkel ezt meg lehet tenni, el kell hogy halasszunk. Például a Lánchíd felújítását idén valószínűleg el kell halasztanunk. Az, hogy milyen mértékben kell megnyesnünk beruházásainkat, akkor derül majd ki, ha látjuk a tényadatokat az ipar-űzési adóból származó bevételről.

A járványhelyzetben a jogrend mellett a polgármesterek lehetőségei is megváltoztak. Azzal vádolják, hogy ön kihasználja az alkalmat, és az olyan vitatott kérdésekben, mint a városi autóközlekedés sebességének korlátozása vagy a bicikliutak kialakítása, kikerüli a vitákat, és úgy dönt.

Ezek olyan típusú közútkezelési feladatok, amelyekhez még közgyűlési támogatás sem kell. Egyébként pedig ez az időszak az, amikor tesztfázisba lehet tenni azokat az intézkedéseket, amelyek arra szolgálnak, hogy a városon belül elérjük a balesetmentesebb és környezettudatosabb közlekedést. Budapesten az elmúlt hetekben berobbant egy kerékpáros forradalom, amelynek nagyon örülök, mert a kerékpáros közlekedés a városban a legkörnyezetkímélőbb mód. A Bartók Béla úton például vannak olyan napszakok, amikor nagyjából ugyanannyi bicikli közlekedik, mint autó. Ezek nagyszerű számok. Folyamatosan nézzük az adatokat, mérlegeljük, hogy milyen típusú igények vannak. Azt például látjuk, hogy a gépjárműforgalom kezd visszaállni a megszokott szintre, de ennél sokkal nagyobb mértékben nőtt a kerékpáros forgalom. Nyilván ez mindig egy kisebb szelete lesz a városon belüli közlekedésnek, de hogy három százalék vagy hat százalék az aránya, az nagyon sok mindent befolyásol. Természetesen az ideiglenes kerékpársávok valóban csak ideiglenesek. Akkor maradnak meg, ha a statisztikák azt mutatják, hogy a város közlekedése szempontjából hasznosak.

A főváros kulturális életével kapcsolatban kihagyhatatlan a színházak jelenlegi helyzete. Fogalmazhatunk úgy: Budapest több színházat is elveszített...

Egy rossz törvényhez nem lehet jól alkalmazkodni, de azért mindenképp a jó kompromisszumra törekedtünk. Az volt a cél, hogy azokat a színházakat, amelyek politikai támadás színterei voltak, megmentse a város. Ezeket a főváros maga finanszírozza, a Vígszínház esetében pedig a kormányzati támogatás érvényesül, ám a vezető kinevezéséhez a főváros jóváhagyása is kell. Ezek mellett pedig vannak olyan színházak, amelyek kifejezetten a kormány hatáskörébe kerültek. Véleményem szerint ez a kompromisszumos megoldás a főváros sokszínűségéhez hozzá fog járulni.

Van-e lehetőség arra, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatok valamiféle alternatívát mutassanak a kormányzattal szemben, hogy lehet bizonyos dolgokat másképp is csinálni, a döntéshozatal stílusától kezdve a politikai összefogásig?

Ahogy növekszik a kormányzati nyomás az önkormányzatokon, de kiváltképp az ellenzéki vezetésű önkormányzatokon, úgy erősödik a szolidaritás az ellenzéki települések között, számos közös kiállásuk volt. Nagyon intenzív munkakapcsolatban vagyunk a kerületi vezetőkkel, László Imre, Újbuda polgármestere a főváros operatív törzsének tagja, az ő szakmai tapasztalata nélkülözhetetlen a védekezésben. Azt gondolom, abban az értelemben mutatunk kormányzati alternatívát, hogy építünk egymás szakmai tapasztalatára, tudására, és segítjük egymást. Főpolgármesterként pedig nem tudom és nem is akarom megtenni, hogy zárva legyen az ajtóm a hozzánk képest ellenzéki polgármesterek előtt. Hiszen az ő választóik is budapesti emberek, mi az ő érdekeiket is képviseljük.

Karácsony Gergely három feltétele a nyitáshoz

Kórház

Legyen meg a megfelelő kórházi kapacitás, mindenki megkaphassa a kielégítő orvosi ellátást. A számok alapján van elég kórházi férőhely, más kérdés, milyen állapotban vannak az intézmények.

Lakosság

A lakosság fegyelmezett együttműködése, a maszkviselés általánossá válása már adott. A BKK számításai szerint a tömegközlekedésben a budapestiek 98 százaléka hord maszkot, ami nagyon nagy felelősségvállalásról tanúskodik.

Tesztelés

Szükség van a folyamatos tesztelésre, szűrésre, hogy a járvány esetleges újbóli belobbanásakor időben lehessen óvintézkedéseket tenni.

A Dési János által készített teljes interjú megtekinthető az Újbuda TV műsorán