Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
augusztus 14. vasárnap, Marcell

Oltás, maszk, óvatosság – mindaz, ami segíthet

Újbuda   |   2021, október 27 - 11:00
Nyomtatóbarát változatSend by email

– Ha nem lehet gyorsan elérni a 80 százalékos átoltottságot, akkor maszkhasználatra, sok tesztelésre, kontaktuskutatásra van szükség – állítja több szakértővel egyetértésben dr. Kökény Mihály orvos, volt egészségügyi miniszter, akit a járványhelyzet értékelésére kértünk.

Ma Magyarországon az átoltottság 61 százalék körül jár a 12 éven felüliek körében (több országban már 80 százalék fölött van ez az arány). Ám az is kiderült, hogy akiket hónapokkal ezelőtt oltottak be, vagy nem elég hatékony vakcinát kaptak, azoknak a védettségi szintje nem kielégítő, tehát a harmadik oltást is fel kell venniük.
A kórházba, illetve lélegeztetőgépre kerülők száma, de még a halálos áldozatoké is közeledik ahhoz, amit egy évvel ezelőtt láttunk – foglaltuk össze az aktuális állapotot. Kökény Mihály szerint ez igaz, ám a kép csalóka. Miközben valóban sok a súlyos eset, és mind többen kerülnek kórházba, a hivatalos adatok szerint kevésbé nő az új fertőzöttek száma Magyarországon. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy mára az emberek bő 60 százaléka kapott oltást, ami európai összehasonlításban ugyan kevés, de mégis csak jobb a helyzet, mint korábban. Sajnos a magyar hivatalos statisztika és kommunikáció érthetetlen okokból semmilyen adatot nem közöl arról, hány oltott betegszik meg, és ha valakit megfertőz a koronavírus, akkor mennyire lesz súlyos az állapota. Pedig az információkkal is buzdítani lehetne az embereket az oltás felvételére. Nemzetközi statisztikákból, így amerikai adatokból tudható, hogy a beoltottak nyolcszor kisebb valószínűséggel betegednek meg, mint a nem oltottak; az utóbbiak esetében huszonötször nagyobb a kockázata annak, hogy megbetegszenek, kórházba, esetleg lélegeztetőgépre kerülnek. A beoltottak is megkaphatják a Covidot, de náluk általában alig-alig jelentkeznek tünetek, többségük be sem kerül a statisztikába. Ám ők is képesek továbbadni a fertőzést, ami további veszélyt jelent az oltatlanokra, főleg, ha nem terjed el újra a maszkviselés.
– Az is kérdés, hogy az egészségügyi ellátórendszer milyen állapotban van, mennyire lesz elég kapacitás, hogy ellássák a megbetegedetteket, lesz-e elég szakember, akár lélegeztetőgép-kezelő? – kérdeztük Kökény Mihálytól. A volt egészségügyi miniszter szerint jelenleg úgy tűnik, hogy a magyar egészségügy még bírja a növekvő terhelést.
– Arra viszont érdemes emlékeztetni, hogy a harmadik hullám csúcsán, amikor nagyon sok covidos szorult intenzív kezelésre, nem maradt elég erő arra, hogy mindenkivel azonos súllyal tudjanak foglalkozni – tette hozzá. Akadtak olyan intézmények, ahol a súlyos állapotú betegek 80–90 százalékát is elveszítették. – Ide most nem szabad eljutni. A hazai egészségügyben továbbra is nagy a létszámhiány, és ha a járvány még erősebben berobbanna, az újra kritikus helyzetet teremthet – mondta. Kökény Mihály figyelmeztető jelnek nevezte, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere visszarendelte a rezidenseket és a szakorvosjelölteket az intenzív osztályokra a külsős gyakorlatról, hogy „a nem covidos betegek ellátása is működjön”.
– Mindenki vegye fel az oltást, az elsőt, a másodikat, ha még nem történt volna meg. Ha igen, akkor ha teheti – és eltelt a megfelelő idő –, akkor a harmadikat is. És ne feledkezzünk el arról, hogy ugyan most nem kötelező az egyéni védekezés, tehát például a maszkviselet vagy a távolságtartás, de mégis sokat tehetünk azért, hogy a még oltottként is esetleg a szervezetünkbe kerülő vírust ne adjuk tovább. Tehát viseljünk maszkot ott, ahol több ember van, próbáljunk távolságot tartani, mossunk gyakran kezet – hangsúlyozta a volt egészségügyi miniszter.
Kökény Mihály hozzátette: különösen a veszélyeztetett korcsoportokba tartozóknak javasolja, kérjenek influenza elleni védőoltást, ez már hozzáférhető a háziorvosoknál.

D. J.

Fotó: MTI/Balázs Attila

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Orosz hadifoglyok Újbudán  

Fotó: fortepan/Országos Széchényi Könyvtár

Az „orosz” foglyok egy része nemzetiségét tekintve nem volt orosz, és több nyelvész rájött, hogy ez kitűnő lehetőség a finnugor nyelvi kapcsolatok kutatására. Munkácsi Bernát az Esztergom melletti táborban talált adatközlőkre. Volt olyan pillanat, amikor ott 73 mordvint, 56 cseremiszt (saját nyelvükön: mari), 39 votjákot (udmurt), 2 zürjént (komi) tartottak nyilván. A kutató az udmurtoktól legkevesebb 522 népdalt, 30 mesét és elbeszélést, 53 néprajzi közlést, 9 pogány imádságot, több találós kérdést, közmondást és tengernyi, addig tudományosan feldolgozatlan szót gyűjtött.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.