Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
november 3. vasárnap, Győző

Kollégium: felújított szobákért sem kérhetnek többet

Újbuda   |   2014, augusztus 7 - 00:00
Nyomtatóbarát változatSend by email

Állapotuktól függetlenül népszerűek a felsőoktatási intézmények kollégiumai. Többségük nehezen jön ki a költségvetéséből, mivel a diákok által fizetett díjak és az állami normatíva mértéke évek óta változatlan - írja a Napi Gazdaság.

Feleannyit sem költ lakhatásra egy kollégiumi hallgató, mint az a társa, aki szobát bérel. A havi díj rezsivel együtt átlagosan 9300 és 20 ezer forint között mozog, míg albérletben 30 ezer forintnál aligha kevesebb. A fizetendő díj kategóriától – az ágyak számától, a vizesblokk helyétől és a kért szolgáltatásoktól (például takarítás) – függ. Hiába van zuhanyozó és mellékhelyiség a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 2007-ben felújított, 1064 férőhelyes Schönherz kollégiumának szobáiban, a 2x2 ágyas elrendezés miatt a létesítmény a legalacsonyabb, 9300 forintos díjat szedheti csak be – mondta a Napi Gazdaságnak Csiki Tibor, az egyetem kollégiumok osztályának igazgatóhelyettese. A Schönherz és az egyetem másik legnagyobb kollégiuma a renoválás óta ppp-konstrukcióban üzemel, ami hosszú távon drágább, a támogatás évről évre csökken. A hiányt a többi kollégium dologi keretéből kell pótolni, így kevesebb jut karbantartásra és fejlesztésre – magyarázta Csiki.

A Duna House felmérése szerint a legtöbb diák 30 négyzetméteres lakást bérel másodmagával, vagy kétszer ekkorát, amelybe többen költöznek, így kevesebb költség jut egy főre. A nagyobb budapesti és vidéki egyetemek közelében lévő kis lakásokat havi 30–50 ezer forintért lehet bérelni, a kétszer ekkorát 70 ezer forint körüli átlagáron adják ki.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) maga renoválta és üzemelteti valamennyi kollégiumát – mondta a Napi Gazdaságnak Seifert Tibor, az ELTE Egyetemi Kollégium főigazgatója. Az ELTE kollégiumi büdzséjének alig tíz százalékát költi bérekre, negyven százalékát energiára. A kollégiumi díjból, az állami normatívából és a vidéki hallgatók után járó lakhatási támogatásból származó bevéte­lét a legtöbb egyetem nyári hasznosítással egészíti ki – hostelként üzemelnek.

Bár a hazai kollégiumokba átlagosan 30-40 százalékos a túljelentkezés, férőhelybővítést egyik sem tervez, amit a hallgatói létszám csökkenésével indokolnak. Az egyetemek környékén bérbeadás céljából vásárló vállalkozókat azonban nem tántorítja el a körülbelül tízszázalékos létszámcsökkenés – a kisebb lakások iránt folyamatosan nő a kereslet, néhány cég magándiákszállók nyitását is tervezi.

Napi Gazdaság