Budapesten a kerti avar- és hulladék égetéséről a Főpolgármesteri Hivatal Szmogriadó rendelete rendelkezik, amelynek értelmében a kerti avar- és hulladék égetése tilos. Helyette a komposztálás és a külön, erre a célra rendszeresített zsákban való gyűjtés javasolt.
A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival. A külterületen végzett égetés engedélyhez kötött, így előzetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal a lábon álló növényzet, tarló, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék szabadtéri égetését.
A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza, a jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után!
- A kerti grillezés, bográcsozás megengedett, de feltétlenül készítsünk be mindig elég oltóanyagot!
- Soha ne engedjük meg a gyerekeknek, hogy játsszanak a tűzzel és mindig magyarázzuk el nekik, hogy ez miért veszélyes!
- A szabadban kijelölt tűzrakóhelyen van lehetőségünk tüzet gyújtani. A meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk itt is megfelelő mennyiségű oltóanyagról!
- Mindig legyen nálunk tűzoltásra alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyelet alatt tudunk tartani!
- Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének.
Ha már megtörtént a baj, haladéktalanul hívja a 112-es segélyhívószámot!
Tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) idején tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is.
Erdők tűzvédelme
Magyarországon két fokozottan erdőtűzveszélyes időszakot különíthetünk el. Az egyik kora tavasszal, hóolvadás után közvetlenül, amikor a kizöldülés előtt elsősorban rét és tarlóégetések következtében gyullad meg az erdő, általában lombos erdőtelepítésekben és felújításokban okozva igen jelentős károkat.
A második veszélyeztetett időszak a nyári hónapokra esik, amikor a hosszabb csapadékmentes, forró időjárási viszonyok következtében az erdei avar és tűlevélréteg teljesen kiszárad. Ezek az erdőtüzek elsősorban eldobott cigarettacsikkek és a tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) kihirdetése ellenére meggyújtott tábortüzek, nyári gazégetések következtében keletkeznek, elsősorban erdei és fekete fenyves, valamint idősebb lombos állományokban.
A Magyarországi erdőtüzek 99 százaléka(!) emberi gondatlanság vagy szándékosság miatt keletkezik.
A klímaváltozás következtében, a korábbinál forróbb nyarakon nem a tüzek száma nőhet meg jelentősen, hanem a terjedési sebessége és intenzitása. Így esetenként jóval nehezebb az erdőtüzeket eloltani, és jóval nagyobb területeket érinthetnek, mint korábban.
Az előbbiek alapján látható, hogy az erdők tűz elleni védelmének kiemelten fontos szerepe van mind az erdőgazdálkodás, mind a tűzvédelem oldaláról.
Az erdőgazdálkodók a parkerdők területén turisztikai célból állandó és biztonságos tűzrakó helyet kötelesek kialakítani. A kijelölt tűzrakó helyet az erdőgazdálkodó kötelessége karbantartani és arról is gondoskodnia kell, hogy az erdőtűz elleni védelemmel kapcsolatos feltételek biztosítottak legyenek.
A kialakított tűzrakó helyen az alábbi szabályok betartásával bárki rakhat tüzet, de számos fontos szempontot figyelembe kell venni: A tűz meggyújtása előtt a tűzrakó hely környékét meg kell tisztítani a tűz terjedését elősegítő anyagoktól, levelektől, faágaktól. Soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni az égő tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut. Fel kell készülni a tűz eloltására, ha feltámadna a szél, gondoskodni kell arról, hogy készenlétben legyen a tűz oltására alkalmas anyag, eszköz (pl. víz, homok, lapát). Ahogy a tűzre nincs szükség, azt gondosan el kell oltani és meg kell győződni arról, hogy valóban elaludt, a hamura távozás előtt lehetőleg földet kell szórni.
Az erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó égetésre csak az erdőgazdálkodó vagy az erdő tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában lévő személy jogosult. Nagyon fontos tudni, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység keretében végzett égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül, amelyet a tevékenység megkezdése előtt az illetékes katasztrófavédelmi igazgatósághoz be kell jelenteni. Védett természeti területen lévő erdőben, a kijelölt és a kiépített tűzrakó hely kivételével, tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges.