Az önkéntesek jelentős része, valamint a Civil Rádiót működtető alapítvány kuratóriumi tagjai nem akarták abbahagyni a műsorszolgáltatást, így az internet segítségével továbbszól a Civil. A kezdetekről és a jövőről is kérdeztük Brüll Edit és Péterfi Ferenc alapítót, valamint Kazinczy Bálint szerkesztő-műsorvezetőt.
– 1993-ban rengeteg civil szervezet jött létre Magyarországon abban hitben, hogy a demokratikus fejlődés fontos letéteményese lehet – kezdte Brüll Edit. – A Civil Rádiót azért hívtuk életre, hogy felerősíthessük ezeknek a hangját, teret adhassunk a médiában a hétköznapi embereknek. Magyarországon akkoriban kevés rádióállomás kapott frekvenciaengedélyt, ezért is volt nagy fegyvertény a Civil Rádió, amely 2006-ig két másik közösségi rádióval osztozott a 98.00 MHz-es frekvencián. Sok nonprofit rádió szűnt meg a kezdeti lelkesedés után, de a Civil a pályázati lehetőségeket okosan használva fenn tudott maradni, volt amikor több fizetett munkatársat is foglalkoztatott az önkéntesen dolgozó műsorvezetők mellett. A hiánypótló zenei kínálatot nyújtó programot annak ellenére is sokan hallgatták, hogy a frekvencián nem lehetett jelentős teljesítménnyel sugározni, így a Civil Rádió más fővárosi adókhoz képest viszonylag kevés hallgatót ért el. A kisebbségi és emberi jogokkal, állat- és környezetvédelemmel, kultúrával, közélettel foglalkozó műsorokat a legtöbb esetben hétköznapi emberek szerkesztették, akik a Civil Rádió tapasztaltabb munkatársaitól tanulták meg a szakmát. Így született meg a 2000-es évek derekán az Újbuda Önkormányzata 60+ programjának részeként készülő műsor is, amely azóta is töretlenül működik. –
– Hetven–nyolcvan önkéntes, a rádiózás iránti szeretetből ingyen dolgozó szerkesztő hozza létre a Civil Rádió műsorfolyamát – számolt be Péterfi Ferenc, hozzátéve, hogy műsorkészítőként több száz, vendégként pedig több tíz ezer ember szólalhatott meg a közösségi rádióban. – Úgynevezett celebekkel van tele a kereskedelmi és közszolgálati médiumok minden műsora, itt nem ők játszották a főszerepet. Egy normálisan működő társadalomban nagyon fontos, hogy a civilek merjék hallatni hangjukat, legyen társadalmi párbeszéd, illetve működjenek együtt a hatalommal, vagy ha kell, kérjék számon – fogalmazott a rádió egyik alapítója.
A Civil Rádió műhelyként is gyakorlati lehetőséget adott olyanoknak, akik itt válhattak profi rádióssá. Kazinczy Bálint még egyetemre jár, de már nemcsak műsorokat vezet és szerkeszt a Civilben, hanem tagja a kuratóriumnak is. – Nyitottabbá váltam itt, könnyebben tudok kommunikálni, megtanultam átgondoltabban fogalmazni – mondta Kazinczy Ferenc oldalági leszármazottja. Ő most fiatalabb műsorszerkesztő társaival együtt segít az idősebbeknek túlélni a frekvencia nélküli időszakot. A Civil Rádió ugyanis nem csupán közvetít a neten, hanem podcasteket publikál, és elkészült a mobilapplikáció is. Már olyan műsoruk is van, amely élőben nézhető egy videomegosztó segítségével.
– Természetesen szeretnénk újra frekvencián sugározni – mondta Péterfi Ferenc –, de most meg kell tanulnunk egy újabb dimenzióban helytállni, és ez rengeteg energiát, kreativitást kíván tőlünk.
| „Ami eddig volt, az a broadcasting, a széles körű műsorszórás, ami mindenkihez szólt, mindenki számára elérhetően. Ez most véget ér. A Civil Rádió internetre költözésével most arra nyílik lehetőség, hogy a »láthatatlan hallgatóság« nagyon is látható, érzékelhető és megfogható közösséggé váljon.” civilradio.net |
D. B. S.
A Civil Rádió történetéről és jelenlegi helyzetével foglalkozó riportot az Újbuda Televízió Helyi Érték magazinjában is megnézhetik.
