Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
április 24. szerda, György

Több mint 100 beruházás és fejlesztés várható 2020-ig

Újbuda   |   2015, október 9 - 13:17Nyomtatóbarát változatSend by email

A most elfogadott Integrált Településfejlesztési Stratégiában (ITS) 102 kerületi beruházást és önkormányzati fejlesztést vázoltak fel. A munkaanyagból jól látszik, hogy Újbuda a főváros egyik legdinamikusabban fejlődő kerülete.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján Magyarországon Budapest termelte meg a nemzeti össztermék (GDP) 38 százalékát úgy, hogy a lakosság aránya mindössze 17,6 százalék – országos átlagban. A hazai beruházások 38 százaléka is Budapesten keletkezett, így a főváros nemcsak a magyar gazdaság szívének tekinthető, hanem az Európai Unióban is a meghatározó városok közé tartozik. Ennek egyik legprózaibb oka, hogy az agglomerációban további 1,3–1,5 millió ember él, így Budapest és vonzáskörzete a teljes magyar lakosság több mint 30 százalékát adja.

Elhelyezkedése és infrastrukturális szerepe lényegében a legfontosabb és legfrekventáltabb budapesti kerületté emeli Újbudát. Gazdasági ereje, átmenő forgalma és lélekszáma a legerősebbnek számít Budapesten. Ennek megfelelően az itt lakók vásárlóereje és fogyasztási aktivitása átlagon felüli. Ezek a pontok önmagukban is mutatják, hogy Újbuda a legdinamikusabb kerületek közé tartozik, így kiemelt fejlesztési területnek számít a fővárosban (például 4-es metró, 1-es villamos, Budaörsi úti csomópont, Etele téri kombinált tömegközlekedési csomópont), illetve a magángazdaságban (lakóingatlanok építése, kutatási központok kialakítása, plázák építése). Budapesten költötték el az országos kutatásfejlesztésre fordított összegek 60 százalékát, ebből Újbuda jelentős szeletet hasított ki azzal, hogy itt működik az Infopark.

A főváros a XI. kerület mint Budapest nyugati kapuja felé terjeszkedhet tovább, már csak azért is, mert az északi területek beteltek, így az az irányú bővülés szinte lehetetlen. Mindez meglehetősen komplex döntési rendszert igényel a város vezetésétől. A döntési folyamat elősegítéséért a kormány 2012-ben új környezetbe helyezte a területfejlesztésről szóló 1997-es törvényt, és új tartalmi követelményrendszert dolgozott ki a korábbi Integrált Városfejlesztési Stratégia, jelenlegi nevén Integrált Településfejlesztési Stratégiához. Ennek megfelelően az ITS-ben a kerület vezetésének össze kellett fésülnie saját fejlesztési terveit a fővárosi és országos tervekkel.

Újbuda Integrált Településfejlesztési Stratégiáját a napokban fogadta el szinte egyhangúlag a képviselő-testület. A több mint 400 oldalas dokumentum a következő hét évre vette számba a kerületben várható „történéseket”, és ebből vezette le a hosszabb távú településfejlesztési irányvonalat. Az anyagból jól látszik, hogy a kerületnek és a fővárosnak egyaránt olyan nehézségekkel és problémákkal kell szembenéznie, mint a nyugati nagyvárosoknak. Ennek megfelelően az irányvonal is megváltozott a 2005, illetve 2009-es stratégiákhoz képest.

A városvezetésnek ma sokkal inkább számolnia kell a környezetvédelemmel, a fenntartható gazdasággal, a klímaváltozásból adódó feladatok megoldásával, a növekvő tömegközlekedéssel és autóhasználattal, a népesedéssel, az ehhez köthető szolgáltatások (óvoda, bölcsőde, iskola, egészségügy) bővítésével és javításával, illetve a növekvő szabadidős igények minél magasabb szintű kielégítésével. (Táblázatunkban összeszedtük az említett témakörökben várható fejlesztéseket és azok ütemezését.)

Az ITS különbontja a kerület 21 városrészében várható középtávú fejlesztéseket és azok lehetséges kivitelezését, illetve a felmerülő gondokat. Továbbá rendszerezi a várható fővárosi és vállalati beruházásokat, illetve azok hatásait a környezetre, a lakosságra és a gazdaságra. A stratégia levezeti, hogy a kerületnek milyen kapcsolatrendszert kell kialakítani szomszédjaival annak érdekében, hogy a kitűzött célok mielőbb teljesüljenek és a fejlesztések zökkenőmentesen menjenek végbe. Az ITS egyben jövőképet is felvázol a kerületnek, hogy a középtávú fejlesztések milyen hatással lehetnek a hosszú távú célok teljesülésére.

Az önkormányzat internetes honlapjára feltöltött anyag (http://kozigazgatas.ujbuda.hu/kepviselo-testuleti-ulesek/eloterjesztesek...) meglehetősen száraz, ám átolvasása ajánlott ahhoz, hogy minden kerületi lakos képben legyen a várható útfelbontásokkal, az iskola- vagy óvodafejlesztésekkel, azok időpontjával és méretével. Ezt egy rövidebb, 117 oldalas munkaanyagban foglalták össze szerzők. A hosszabb, 240 oldalas dokumentum a kerületi „kohéziókat”, illetve az egyes fejlesztések hatását vizsgálja.

A két munkaanyag egyfajta „ezotériát” ad a következő hétéves városvezetési és testületi munkának. Ugyanakkor az ITS nem jogszabály és nem rendelet. A döntésekhez elengedhetetlen a tervezés, ám középtávon is várhatók nem tervezett gazdasági vagy társadalmi fordulatok, amelyek szükségessé teszik a stratégiától való eltérést. Így ez egy használható iránymutató, merre is kell mennie a városrésznek és milyen lehetőségei vannak a fejlődéshez.

(H. GY.)