Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
augusztus 12. péntek, Klára

Sok kárt okozna az államosítás

Újbuda   |   2022, július 12 - 13:33
Nyomtatóbarát változatSend by email

Nemrég került nyilvánosságra, hogy a Belügyminisztérium az önkormányzati szakrendelők állami átvételét fontolgatja, és Takács Péter egészségügyi államtitkár felvetése azonnal kiváltotta a szakma és az önkormányzati szféra meghökkenését. Dr. László Imre polgármester szerint érthetetlen és káros ötletről van szó, amely azon túl, hogy folytatja az önkormányzatok kiüresítését, finanszírozási és működési szempontból is rosszabb helyzetbe sodorná a szakrendelőket.

Takács Péter egészségügyi államtitkár csupa hangzatos célt fogalmazott meg legutóbb:
a magyar átlagéletkor közelítése az uniós átlaghoz, az otthonközeli ellátások javítása, az egészségügyi rendszer felkészítése a további járványokra. Azt viszont egyelőre senki sem érti, miért lenne szükség ehhez arra, hogy újabb feladatot vonjanak el az önkormányzatoktól. Lenne ennek haszna?
Hadd kezdjem egy példával. A Szent Kristóf Szakrendelő, amikor még nem viselte ezt a nevet, a Szent Imre Kórházhoz tartozott, amelynek főigazgatója voltam. Akkoriban volt egy olyan fővárosi rendelet, hogy azokat a szakrendelőket, amelyeket a kerületek igényelnek, át kell nekik adni. Így került a szakrendelő 2003-ban, Molnár Gyula polgármestersége idején, Újbuda Önkormányzatához. Közel húsz év telt el azóta, és meg lehet nézni, milyen színvonalon tették rendbe. Alapigazság, hogy a problémákat helyben lehet megoldani. Ha ott élek. A helyi viszonyok ismeretében tudok meghozni olyan döntéseket, amelyek valóban megoldják az adott problémát. Távolról, íróasztal mellől, egy beérkezett panasz vagy kérelem alapján eldönteni, mi a helyes, meglehetősen nehéz. 2013-ban a kórházak állami irányítás alá kerültek. Szeretném megkérdezni, mennyivel lett jobb az ellátás, mennyivel tudnak hatékonyabban működni ezek az intézmények. Az ördög mindig a részletekben van.

Hogyan érintené az önkormányzatot, ha az állam ezt a területet is magához vonná?
Az egyik dolog, amit meg tudunk tenni, hogy biztonságot sugallunk az itt élők számára. Tehát ez erkölcsi, etikai szempontból, az emberek iránt érzett felelősség oldaláról jelentene rendkívül komoly veszteséget. Hiszen azt mondják, te vagy az önkormányzat, neked az a feladatod, hogy gondoskodj rólunk. A gondoskodásnak sokféle formája van. Azt, hogy hogyan neveljük, tanítsuk a gyerekeket, már elvették, az iskolákat államosították. Azt, hogy betegeket gyógyítsunk a kórházakban, szintén elvették. Most következik a járóbeteg-szakellátás elvétele, pedig az eddig az alapellátás részeként komoly biztonságot adott az embereknek. Ha nem az enyém az iskola, a kórház, a szakrendelő, legfeljebb csak azt tudom mondani, hogy sok szerencsét kívánok. De ez nagyon kevés.


Az önkormányzatok kiüresítését célzó kormányzati intézkedések ellen nemegyszer tiltakoztak kormánypárti városvezetők is. Lát esélyt arra, hogy közös fellépéssel próbálják megvédeni az önkormányzatiságot?
Én arra fogok törekedni, hogy a járóbeteg-szakellátás államosítása elleni tiltakozást országos szintűvé fejlesszem. Ezt nem szabad megtenni. Amikor a Szent Imre Kórház a főváros alá tartozott, a főváros minden évben több milliárd (!) forintot fordított a műszerek javítására, beszerzésére, a hatékonyabb gyógyításra. A kórház 100 és 200 millió forint közötti összeget kapott csak azért, hogy a műszerparkot fejlessze. Mi történt a 2013-as államosítás után? Pályázni lehetett egy állami alapra, amit vagy megkapott a kórház, vagy nem. Az egyik fővárosi kórház alagsora egy nagy esőzés után teljesen beázott, térdmagasságban állt a víz, ami az ott lévő rendelők berendezéseit teljesen tönkretette. Amikor ez a kórház pályázat útján kérte a károk valamilyen szintű megtérítését, visszaírtak, hogy másoknak még nagyobb szükségük van rá, és nem kaptak egy fillért sem. De beszélhetünk a Szent Kristóf Szakrendelőről is, amelyre Újbuda Önkormányzata 2003 után bő egymilliárd forintot fordított. Most egy gyönyörű szép, színvonalas intézmény, az embernek jó érzése támad, amikor belép. Hamarosan ez kibővül a gyermekszakrendelővel, amelyre mi is nagyon sokat költöttünk, és akkor ez az egész dolog elszáll. Ennek nem szabad megtörténnie.

Tehát, ha az állam a gazda, akkor nemcsak lassabban és esetlegesebben jut forrásokhoz egy intézmény, de rosszabb döntések is születhetnek?
Jó példa az íróasztalnál született döntésekre az orvosok bérrendezése. Most kapkod a kormány, mert kiderült, hogy az egy összegben odaadott fizetés, a hálapénz eltörlésével együtt, nem inspirálja az orvost a teljesítményre. Minek operáljak meg egy héten 15 embert, ha három után is megkapom a 1,5 millió forintot? Erre a szakma – ha megkérdezték volna – azt mondta volna, hogy bázisbért kell fizetni, ami felett teljesítményfüggő bérezés jár. Ezzel párhuzamosan a szakdolgozók fizetését nem rendezték, ezért tömegével hagyják el a pályát. Tudok olyan fővárosi kórházról, ahol az osztály egy részét be kellett zárni, mert írd és mondd, az egész osztályon három műszakra öt, azaz öt nővér maradt. Hogy lehet így dolgozni? Sehogy. Remélem, ezt az eszement ötletet, hogy elveszik a gondoskodás lehetőségét, nem fogják megvalósítani.

T. D.

– Az önkormányzati szakrendelők állami átvételén gondolkodik a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkársága – árulta el az illetékes államtitkár. Takács Péter június végén egy egészséggazdasági konferencián beszélt a terület új vezetésének céljairól, ezen belül az alapellátás átalakításáról. A tervek szerint a háziorvosi körzethatárok kijelölése átkerül egy praxiskezelőhöz, amelyet az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) keretein belül hoznak létre, és ez venné át az önkormányzatoktól a feladatellátási szerződések megkötését is. – Vizsgálják annak lehetőségét, hogy az önkormányzati fenntartásban lévő, százórásnál nagyobb kapacitású szakrendelők fenntartása átkerüljön az OKFŐ-höz – tette hozzá Takács Péter. – A főigazgatóság által fenntartott intézmények működési kompenzációt is kaphatnak a megnövekedett energiaárak miatt – közölte az államtitkár, aki korábban az OKFŐ alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese volt.
Takács Péter hangsúlyozta, hogy a szakrendelők ügyében még nincs döntés. Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke az infostart.hu-nak nyilatkozva úgy fogalmazott, nem tudják, miért lenne szükség erre a lépésre. – A mostani működésnek rengeteg előnye van – mondta az elnök –, például az önkormányzat fenntartó cége kifesti a rendelőket, ha valami elromlik, rögtön rendbe rakja. Ehelyett majd egy nagy közbeszerzési rendszerbe kerülnek a szakrendelők, emiatt sokkal nehezebb és rugalmatlanabb lehet a fenntartói működés – tette hozzá. Attól is tartanak, hogy az állami irányítás elsősorban a kórházakkal foglalkozik majd, sok példa van arra, hogy amikor kórházak alá kerültek a rendelők, akkor sorvadásnak indultak. Az elnök felidézte, hogy az érintett önkormányzatok már 2013-ban felajánlhatták a szakrendelők működtetését az államnak, és 95 százalékuk nem akart élni ezzel a lehetőséggel.

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Orosz hadifoglyok Újbudán  

Fotó: fortepan/Országos Széchényi Könyvtár

Az „orosz” foglyok egy része nemzetiségét tekintve nem volt orosz, és több nyelvész rájött, hogy ez kitűnő lehetőség a finnugor nyelvi kapcsolatok kutatására. Munkácsi Bernát az Esztergom melletti táborban talált adatközlőkre. Volt olyan pillanat, amikor ott 73 mordvint, 56 cseremiszt (saját nyelvükön: mari), 39 votjákot (udmurt), 2 zürjént (komi) tartottak nyilván. A kutató az udmurtoktól legkevesebb 522 népdalt, 30 mesét és elbeszélést, 53 néprajzi közlést, 9 pogány imádságot, több találós kérdést, közmondást és tengernyi, addig tudományosan feldolgozatlan szót gyűjtött.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.