– Olyan tudásra teszünk szert a Boschsal való partnerség során, amilyenhez más úton biztosan nem jutnánk hozzá – jelentette ki Horváth Zoltán a Mesterséges Intelligencia (MI) tanszék átadóján. Az Informatikai Kar dékánja hangsúlyozta, a profitorientált vállalat és a tudományos eredményeket a közjó részévé tevő egyetem érdekei cseppet sem keresztezik, inkább erősítik egymást. – A most létrejövő versenyképes modellt harmadik generációs kutatóegyetemnek hívják, amit évtizedekkel előttünk járva indítottak el Cambridge, Leuven és a világ más vezető egyetemei – fogalmazott a szakember. Horváth Zoltán szerint a társulás win-win-win modellre épül: kompetencia, tudás halmozódik az egyetemen; nő a cég versenyképessége; a társadalmi, gazdasági környezet élvezi ezek előnyeit. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt emelte ki, hogy egy ipari szereplő nem elvesz, inkább hozzátesz az egyetem lehetőségeihez.
Okostechnológiák műhelye
A Bosch által megújított tanszéken tantermeket, variálható kutatói munkaállomásokat, kollaborációs teret, workshopszobát és könyvtárhelyiséget is kialakítottak, összesen 400 négyzetméteren. A tudásközpont kutatási fókusza elsősorban az önvezető járművek, az ipari automatizáció, a gépi látás és az emberi agy működését leképező neurális hálók fejlesztésére irányul. Ez utóbbit, azaz az emberi agy információfeldolgozását és döntéseinek, reakcióinak folyamatát utánzó programozási műveleteket demonstrálta a megnyitón az a játék, amelyben szenzoros kamerák ismerik fel a szolmizációs kézjeleket, az így detektált hangokat pedig a számítógép dallamként játssza le. A doktorandusz hallgatók által bemutatott szimuláción azt is szemléltették, ahogyan az önvezető járműveket körülvevő szenzorok képesek formákat, tárgyakat, élőlényeket felismerni, amire a rendszer – az agyhoz hasonlóan – tizedmásodpercek alatt választ ad azzal, hogy kiválasztja a megfelelő reakciót, például a fékezést.
A tanszék az ELTE és a Bosch egyik legizgalmasabb kutatási területét kínálja hallgatóinak: a Level 4 és 5 szintű önvezetést támogató rendszerek fejlesztését, ahol a gépi intelligencia már teljes mértékben – emberi felügyelet és beavatkozás nélkül – biztonságosan át tudja venni az irányítást egy jármű felett.
Világelsőktől tanulhatnak
A Bosch világelső az autóipar megatrendjei, így az önvezető autózás, az elektromobilitás, a technológiák személyre szabása terén. A cég budapesti fejlesztőközpontjában 3000 mérnök dolgozik, közülük ezren foglalkoznak a kiemelten kezelt autonóm járműfejlesztéssel és elektromobilitással. A cégcsoporton belül Németország után a magyarországi központ a második legnagyobb kutató-fejlesztő bázis.
Szászi István, a Bosch Csoport magyarországi és adriai régiójának vezetője elmondta, a számos egyetemmel partneri viszonyt ápoló, a mérnökképzést intenzíven támogató vállalat együttműködéseinek köszönhetően a magyar egyetemek közvetlenül kapcsolódhatnak be az ipari innováció nemzetközi vérkeringésébe, miközben a hallgatók gyakorlati tudást szerezhetnek.
Magyarország egyik legnagyobb munkaadójaként a Bosch 2018 óta ápol produktív kapcsolatokat az ELTE-vel, azóta doktoranduszokat foglalkoztat, valós kutatásfejlesztési feladatokat kínál, ipari témákat és ösztöndíjakat ad a hallgatóknak, doktori programokat indít, a tehetséges diákokat pedig diploma után kiváló álláslehetőségekkel várja. – Az ipar és az egyetem között híd létesült, amelyen keresztül nagy forgalom bonyolódik – fogalmazott a megnyitón Szászi István.
A 2020-ban hivatalossá váló kapcsolat eredményeként, a Bosch kezdeményezésére indult el az ELTE-n a kétdiplomás autonóm rendszerinformatikus szak, létrejött egy mesterséges intelligencia mesterszak, és most kezdődik az egyetem terepi robotika képzés is.
T. D.
