Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
június 30. csütörtök, Pál

Nem csak lakásokban kellene gondolkodni

Újbuda   |   2022, május 25 - 10:50
Nyomtatóbarát változatSend by email

Miután a kormány 2020-ban elvette az önkormányzatoktól az építési engedélyek kiadásának jogát, és ma már nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásnak nyilváníthat akár egy lakóparképítést is, szinte bármi megépülhet Budapesten. László Imre polgármestert arról kérdeztük, mit tehet egy jogfosztott önkormányzat azért, hogy megelőzze a kerület túlzsúfoltságát és megőrizze élhetőségét.

• Mit jelent az önkormányzat számára az építési hatósági jogkör elvonása?
Semmi jót. Különösen azért, mert az itt élők már a 2019-es előválasztási kampány során kifejezésre juttatták, hogy túlépítettnek tartják a kerületet, és szűkül az életterük. A jelzés nem pusztán egy szubjektív érzetre épült, azt élték meg, hogy az óvodai, bölcsődei, iskolai elhelyezés, a háziorvoshoz férés lehetőségei nem érik el az elfogadható mértéket. Amikor a 2019-es önkormányzati választások után átnéztem a kerület statisztikáit, kiderült, közel 15 ezer lakás felépítésére adtak ki engedélyt, ami mintegy 45 ezer beköltözőt jelent. Ez hallatlanul magas szám. Mint ahogy az is, hogy a ’90-es évek óta 32 lakópark épült, illetve épül a kerületben. Ha más nem, ezek a számok mindenképpen alátámasztják, hogy törekedni kell a lakásépítési hullámok valamilyen szintű korlátozására.


• Tavaly a Miniszterelnökség levélben érdeklődött az önkormányzatoknál, szándékoznak-e kijelölni rozsdaövezeti besorolású területeket. Akkor még számított a kerületek véleménye?
Inkább alibi cselekedetnek nevezném az akciót, mint valódi kérdésnek. „Megkérdeztem őt, válaszolt, lerendeztük a látszatkört, a jelentősége viszont semmi.” A válaszunk természetesen az volt, hogy nem kérünk belőle. Azóta egymás után jelölik ki azokat a területeket, amelyek esetében kiemelt beruházás fejlesztőjeként az alól a kötelezettség alól is fel van mentve egy vállalkozó, hogy egyeztessen az önkormányzattal, amely 2020 óta lakásépítést sem engedélyezhet. Ma már csak városképi szempontból van lehetőségünk elbírálni egy beruházást. Ezt is csupán akkor, ha az nem tartozik ebbe a bűvös, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházási körbe. Máskülönben az önkormányzattól teljesen függetlenül, a kerület építési szabályzatát átlépve azt építenek, amit akarnak. Mindenki emlékszik arra, hogy a Mol-torony építésével a világörökség részét képező városi panoráma került veszélybe, nemzetközi visszhangja is volt az ügynek, mégis az eredeti tervek szerint épült meg a székház. Most a Műszaki Egyetem területén terveznek ugyancsak kiemelt beruházásként felhúzni egy 40 méter magas épületet, holott a kerület építési szabályzata maximum 24 méter magasságot tesz lehetővé. Azt csinálnak, amit akarnak.


• A kerületben soha nem látott csúcsokra tört a beruházási kedv: tavasszal 11 kormányzati, beruházói megkeresés érkezett a kerülethez, és mindegyik lakóparképítésről szól…
Miért kell feltétlenül csak lakásokban gondolkodni? Értem én, hogy 5 százalékos áfát lehet visszaigényelni a rozsdaövezetben épült lakásokra. De miért nem gondolkodnak zöld területben, utakban, parkokban, játszóterekben? Egy üzletember most nyilván azt mondaná, figyeljen ide, polgármester úr, maga nem ért ehhez. Lakásban van a pénz. Igaza van. Nekem meg az a kötelességem, hogy a kerületben élő emberek érdekét védjem. Hogy például ne olyan óvodába, bölcsődébe járjon a gyerek, ahol a maximális létszám fölötti csoportot kell működtetni, de persze ez senkit nem érdekel, ezt oldja meg az önkormányzat.

• A kormány igyekszik minden kiskaput bezárni, például azzal, hogy a rozsdaövezeti akció­területeket automatikusan kiemelt beruházássá nyilvánítja. Milyen eszközei maradnak így az önkormányzatnak?
Igyekszünk olyan megállapodásokat kialakítani, amelyek mindenki számára kedvezők. Ezt hívják településrendezési szerződésnek (TRSZ), amelyben a beruházó bizonyos fokú kötelezettséget vállal a környezet élhetőbbé tételére, útra, parkra, iskolára, üzletre, óvodára, bölcsődére, parkolásra. Igaz, nem kiemelt beruházás volt, de a Buda Gardens sikertörténet számunkra, hiszen tárgyalások útján az eredeti tervekhez képest 40 százalékkal sikerült csökkenteni a beépítést és növelni a zöld területi arányt. A másik ilyen a Demján Sándor-féle tóvárosi lakópark most kezdődő bővítése. Mondanom sem kell, a hideg veríték folyt rólunk az egyeztetéseken, de végül az eredetileg tervezett 1326 lakást lealkudtuk 900-ra, a beruházó pedig vállalta a Kánai-tó revitalizációját, valamint a 2000-es évekbeli első két ütem során teljesen elmaradt infrastrukturális fejlesztéseket, azaz orvosi rendelő, bevásárlóhelyek vagy óvoda létesítését. Szerencsére sok esetben van erre hajlandóság. Jelen pillanatban is folynak a tárgyalások a kerület tehermentesítéséről. A civilekkel is kapcsolatban vagyunk, akiket arra biztatunk, hogy gyertek, adjunk együtt hangot annak, hogy a kerület a miénk, azt lehetőség szerint mi formálhassuk úgy, ahogy mi szeretnénk, hiszen mi élünk benne. Újbuda kezdeményezésére egyébként egyetlen beruházás indul, mégpedig a madárhegyi gyermekközpont, ahol lesz óvoda, bölcsőde, gyermekorvosi rendelő és játszótér, ezeket ugyanis anno szintén figyelmen kívül hagyta a beruházó. Értem én, hogy lakásban van a pénz, de könyörgök, ki fog utat építeni és minden mást?


• Az önkormányzat jogi fegyvertárának része a hároméves változtatási tilalom elrendelése is. Érdemes vele élni?
Kétélű fegyver, amelynek bevetését nagyon-nagyon meg kell gondolni. Tudniillik ezek a területek magántulajdonban vannak, így a tulajdonos érvényesítheti a bíróságon az elmaradt haszon után járó veszteség kifizetését, ami akár több milliárd forintos követelésként jelentkezhet az önkormányzattal szemben. Mi éltünk a lehetőséggel Madárhegy vonatkozásában, amit a képlékeny helyzet indokolt. A Buda Gardensnél is felmerült a lehetőség, de a tulaj jelezte, ha élünk az eszközzel, mindenképp benyújtja a számlát.

Civilek: Újbuda nem kér további tíz kiemelt beruházást
A KörTér – Környezettudatosak Tere Újbudán a kerületi civil szervezetekkel együtt évek óta küzd a kerület túlépítése ellen, különösen a kelenföldi Duna-part térségében, ahol a már megvalósult iroda- és lakóparkfejlesztések is túlterhelik az óvodákat, iskolákat, orvosi rendelőket, közparkokat és a közlekedési infrastruktúrát. Az újonnan javasolt rozsdaövezeti akcióterületekkel további 15 000–20 000 lakó beköltözése várható, másfélszeresére növelve Kelenföld lakosságát, ami elviselhetetlen férőhelyhiányt, várólistákat, közlekedési dugókat, nyáron hőszigethatást eredményezne. Mivel ezeket a fejlesztéseket a kormány kiemelt beruházásnak minősítette, az önkormányzatnak semmilyen korlátozó eszköze nincs élhetőbbé tételükre. A civilek azt szeretnék elérni, hogy a XI. kerület zöld arcát megőrizve a rozsdaövezetben is 4–6 szintes házak épüljenek – kellő távolságra egymástól –, új óvodákat, iskolákat, orvosi rendelőket, közparkokat, játszótereket, sportpályákat, közösségi tereket alakítsanak ki, emellett fejlesszék a közösségi közlekedést. Az elvárások között szerepel új zöldterületek létesítése is, hogy az egy főre eső zöldterületi arány ne csökkenjen tovább.



T. D.

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Zöld jelzést kapott a civilektől a saroktelek új koncepciója  

Már csak egy gyerekeket ábrázoló stukkó emlékeztet arra, hogy az Ulászló utca–Zsombolyai utca–Kökörcsin utca által határolt telken egykor védőnői szolgálat működött, a dzsungelre hajazó terület mégis nagy szerepet játszik a helyiek életében. A saroktelek változatos növényzete és élővilága zöld falként védi a környéken élőket a város ártalmaitól. Ezért töltötte el őket aggodalommal, amikor a kétezres évek óta fejlesztésre szánt területről az önkormányzat kimondta, eljött a megújulás ideje. A jelek szerint azonban a civilek igényei kaptak elsőbbséget.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.