Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
augusztus 9. kedd, Emőd

Ne etessük, inkább itassuk a madarakat!

Újbuda   |   2022, augusztus 4 - 13:53
Nyomtatóbarát változatSend by email

Idén a globális felmelegedés már júniusban meghozta a kánikulát és a szárazságot, amit a városlakó állatok is nehezen viselnek. A Magyar Madártani Egyesület (MME) ezért arra buzdít, helyezzünk ki itatókat a házunk, lakásunk környékére. Az állatvédők arra is figyelmeztetnek, állatkínzást követünk el, ha etetjük a hattyúkat, kacsákat és más madarakat.

Ha a vadon élő állatok megtanultak szinte tökéletesen alkalmazkodni a természethez, akkor miért kerülnek bajba a városi hőségben? A válasz egyszerű. – Nem a madarak lettek puhányabbak, csak a környezetünk változott meg – mondta Orbán Zoltán, az MME szóvivője. Bár léteznek olyan fajok – mint a veréb –, amelyek akár 5-6 ezer éve élnek az ember közelében, az elmúlt évszázadban olyan drámaian alakult át az emberek életmódja, hogy azt az állatok nehezen követik le. – Már a kis falvakban is alig találni lakott istállót vagy baromfiudvart, ahol mindig volt itató. Eltűntek az utcai kutak és a földutak, ahol természetes pocsolyák alakulnak ki. Ehhez hozzájárul a klímaváltozás, az ijesztően kevés eső, valamint az, hogy a nyári kánikula előbb köszönt be, nő az ereje és a hossza – sorolta az okokat a szakember. Orbán Zoltán hozzátette: a madarak melegtűrő képessége valóban kiemelkedő. A gólyafióka például három hónapot tölt a fészekben a tűző napon, és meg sem kottyan neki az 50 fokos forróság, kibírják a sivatagban is. (Ha viszont 15 fok alá süllyed a hőmérséklet, a fiókák éhen halnak, mert úgy bemerevedik a testük, hogy nem tudnak táplálkozni.)

A víznek mindenki örül

Egyes madárfajok esetében az is gondot okoz, hogy a településeken kialakuló állományuk jóval nagyobbra nő a természetes sűrűségnél. Ilyen például a fekete rigó, amelyből gyakran a „normálishoz” képest 6-8-szor annyi él egy-egy városban. A belvárosban csak betonnal, térkővel, aszfalttal találkoznak a madarak. – Úgy segíthetünk rajtuk a legkönnyebben, ha kiteszünk egy kis vizet, például egy műanyag virágalátétben – magyarázta a szóvivő. Macskás környéken az a legjobb, ha a földre és az ablakpárkányra is kihelyezünk itatót. A talaj­ra mindenképp kerüljön vizestál – lehetőleg nyílt terepre, hogy a macska ne tudjon észrevétlenül odalopakodni –, így éjszaka a békák, a sünök, a nyestek, a kóbor állatok is ihatnak belőle. Érdemes tudni, hogy a madár­itató egyben fürdőt is jelent, ezért ajánlott 40–50 centi átmérőjű, lapos tálat használni, ebbe ugyanis nem fullad bele a madár. Ha épp nincs más, egy laposabb fagyisdoboz is megteszi. A vizet naponta cseréljük.

Jó szándékú kínzás

Sokan szeretik etetni a madarakat; különösen a hattyúk látványa ingerel minket kény­szeres kiflivégdobálásra, de a vadkacsákat is megkínájuk tésztafélékkel, noha tudjuk, a vízimadarak nem pékségben szoktak reggelizni. – Ki kell mondani, hogy a jó szándékú madáretetés nettó állatkínzás, minden elemében káros gyakorlat – jelentette ki a madárvédő egyesület szóvivője. Még az is pusztítóan megváltoztatja a madarak viselkedését, ha nekik való táplálékot kapnak. Az etetőhelyekre járó vízimadarak felhagynak a természetes táplálékszerzéssel, és nem mennek ki legelni a partra. A fiókák követik a rossz gyakorlatot, így ők a legérzékenyebb korban megbetegszenek a hulladék eledelek egyoldalú fogyasztása miatt. A kialakuló hiányállapot egyik szélsőséges formája az angyalszárnybetegség, ami torz szárnyszerkezet és tollazat kialakulásához, ezáltal a madár röpképtelenségéhez vezet. A horognyelésekért szintén az élelmiszert bedobáló emberek hibáztathatók. Az étellel kicsalogatják a madarakat a parti zónába, ahol azok lenyelik a horgászok horgait, amelyek a gyomrukba akadnak, vagy ha elrepülnek velük, az elszakadó zsinór fennakadhat az elektromos vezetékekre, így a madarak kínhalált halnak. Ha pedig a zsinór a lábukra tekeredik, általában levágja. Ezért mind a vízimadarak etetői felelősek.

Pusztító hatások

A szakember szerint nincs olyan vadon élő állat, amelyiknek a táplálása a faj fenn­maradását segítené. – Épp ellenkezőleg: az etetésük a kihalásuk előtti egyik lépcsőfok – fogalmazott az ornitológus. Etetni csak télen szabad az énekesmadarakat – akkor sem kötelező –, de ez is inkább az emberek természetre való érzékenyítését szolgálja. A bedobált élelmiszer ráadásul pazarlással jár, így végső soron fokozza a nagyipari mezőgazdasági termelést, amely csökkenti a természetes élőhelyeket. Az elmúlt húsz évben 30 százalékkal zsugorodott a magyarországi agrártáj madárvilága.

A sok szerves anyag vízbe kerülésével megindul a vizek algásodása, ami a toxin­termelés révén rontja a vízminőséget. Az élelmiszer-hulladék patkányinváziót vonhat maga után, a rágcsálók ellen használt irtószerek pedig magzatkárosító hatásúak. – Ha ez sem lenne elég, tudni kell, hogy a hattyúk kárt is tehetnek az emberekben – figyelmeztetett Orbán Zoltán. Agresszíven követelhetik a táplálékot, megtámadhatják a gyerekeket, kutyákat, a fiókáit a vízben kísérő hattyú és a fürdőzők találkozása pedig komoly sérülésekkel járhat.

A madáritatásról és a madárvédelemről részletes információkat kaphat az mme.hu oldalon.

T. D.

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.