Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
november 9. szombat, Tivadar

„Mindenütt geometrikus formákat látok”

Újbuda   |   2018, május 15 - 11:29Nyomtatóbarát változatSend by email

A négy évtizede Újbudán élő és alkotó Serényi H. Zsigmond festő, grafikus idén megkapta a Munkácsy Mihály-díjat. A legrangosabb szakmai elismerés inspirálja a 81 esztendős művészt, akinek életműve a tájképektől a reklámgrafikáig széles spektrumot ölel fel.

Az elmúlt tíz évben többször terjesztették fel Munkácsy Mihály-díjra. Hogyan fogadta az elismerést?

Sok díjat kaptam az évek során. A Munkácsy Mihály-díj mindennél többet jelent számomra, hiszen szakmai elismerés az elvégzett munka eredményéért. A kitüntetésre ugyanakkor nemcsak büszke vagyok, hanem további munkára is sarkall, hogy megmutassam az engem felterjesztő képzőművészeknek, festőknek, szobrászoknak, grafikusoknak: méltó vagyok az értékítéletükre.

Ahogy a legtöbb művésznek, önnek is több alkotói időszaka volt. Festett tájképeket, csendéleteket, táblaképeket. Most geometrikus formákkal, letisztult hangulatú, fehér és világosszürke árnyalatokkal dolgozik.
A mindenkori megújulás mindig csupán egy hajszálon múlik. Ha ránézünk a legújabb munkáimra, azokon lebegő, statikus, vertikális, horizontális kompozíciók vannak. Hosszú út vezetett idáig. Ez a festészetemben új korszakot jelent. Van egy képem, amelyen a fehér síkból kiemelkedő reliefszerű fehér formák vannak, amelyeket meleg világosszürke színnel tettem erőteljesebbé, karakteresebbé. Ez a színbeli megoldás jelentős lépés volt a munkásságomban.

Körvonalazódik egy újabb korszak?
Legújabb alkotásaimban a térviszonylatok problematikájával és a formák térben való elhelyezkedésének törvényszerűségeivel foglalkozom. A festészetemben a kompozíciók folyamatossága teszi lehetővé az újabb és újabb munkák létrehozását. Amikor kitekintek a műterem ablakán, mindenütt geometrikus épületformákat látok, amelyek a maguk törvényszerűségei alapján láthatók. Ez tiszta térgeometrikus világ létrehozására inspirál. Festőként a képi tisztaság megvalósítása a legfontosabb számomra, amire a geometrikus festészetben találtam meg a megoldást. A sajátos, egyéni technikával készült táblaképek a kortárs festészetben jelentős helyet foglalnak el. A házak között sétálva a kapott impulzusokat elraktározom, azokból építkezem.

Korábban kevésbé foglalkoztatta a geometrikus formák ábrázolása?
A festőnek végig kell mennie a neki szánt „úton”, amelyet becsülettel végigjárva a művészi alkotások hitelessé válnak. Festettem csend­életet, tájképet plein airben (azaz a szabadban), készítettem grafikákat, monotípiákat, pasztelleket és szeligráfiákat. A táblaképekhez az évi ötszáz-hatszáz vázlatot is felhasználom. Fontosnak tartom, hogy az alkotók megfelelő önkritikával készítsék munkáikat. Ehhez kell azt a bizonyos utat végigjárni. A művészek tevékenységük során folyamatosan figyelnek az arányokra, amelyek fontosak a kompozíciók létrehozásánál. A képi törvényszerűségek figyelmen kívül hagyásával készített műtárgyak nem tudnak belesimulni a környezetbe. Lényeges lenne, hogy már általános és középiskolában megtanítsák a gyerekeket „látni”, érzékelni az őket körülvevő formákat.


Milyen egy jó művészettörténész vagy rajztanár?
Alapvetően jó művésznek kell lenni ahhoz, hogy valaki jól tudjon művészetet tanítani. Én nem tudnám ezt csinálni. Két évig oktattam ugyan ábrázoló geometriát az egyetemi előkészítőn, de inkább művész vagyok: ha reggel eszembe jut egy kompozíció, meg kell csinálnom. Ha tanítanék, hogy tudnám ezt megtenni? Az alkotóknak meg kell teremteniük a lehetőséget, amelyben ki tudnak teljesedni. A tanári képesség is adottságon múlik.

Sokat dolgozott reklámgrafikusként, több olyan logót is alkotott, amelyet a mindennapokban is viszontlátunk. Hogyan illeszkedik ez a munkásságába?
A reklámgrafikában szintén a geometria dominál, ami gyakran felfedezhető a munkáimban. Sok megbízást kaptam, arculatokat, logókat készítettem, kiállításokra dolgoztam. Abba is bele tudtam vinni a geometrikus képeimnek egy előző világát, ami aztán a jelenlegi alkotói fázis megszületéséhez járult hozzá.

Serényi H. Zsigmond Szegeden született 1937. január 11-én. Festészeti, grafikai tanulmányait 1965–75 között stúdiókban folytatta, mestere volt Luzsicza Lajos, Kling György. Munkásságára nagy hatással voltak Moholy-Nagy László és Josef Albers alkotásai. A Magyar Festők Társasága és a DunapArt Egyesület tagja, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének választmányi tagja, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Festő Szakosztályának vezetőségi tagja. Negyven éve él és dolgozik Újbudán.

T. K.