Az egyetlen hely, ahol a kutyákat szabadon, póráz nélkül el lehet engedni, az a kutyafuttató, ezekből több tucat van a kerületben. A felelős állattartás aranyszabálya, hogy a kedvencek a zárt, bekerített területig kizárólag vezetőszáron sétáltathatók, így elkerülhető, hogy egymásra vagy emberekre támadjanak.
Ha megtörtént a baj
Az ebek gyakran „összeszagolnak”. Testbeszédük öröm és félelem esetén is árulkodó, így ha az agresszió jeleit mutatják, azonnal el kell távolítani őket egymástól. Verekedéskor a másik pofájába haraphatnak, és az adrenalin hatása alatt még a leghatározottabb utasításra sem engedik el. Ha megtörtént a baj, a támadó háta mögé kerülve, hátsó lábait a levegőbe emelve kell várni – néha hosszú perceket. A kutyák testsúlyának 80 százaléka a hátsó lábakra terhelődik, azokat megemelve a mellsők „elfáradnak”, a száj kinyílik, és elengedi a másikat. Tilos a pórázt rángatni, a hirtelen és gyors mozdulatok következtében ugyanis az egymás állkapcsába akaszkodott állatok bőre szakadhat, repedhet.
A szökést is csak a pórázzal lehet elkerülni. Bármelyik kutya bármikor, bármitől megijedhet. Az életét féltő állat világgá fut, ösztönösen menekülve nem hallgat a „megállj”, a „vissza” parancsra.
Szigorú előírás, amit minden gazdának be kell tartania, a kutyapiszok összegyűjtése. A sétáltató köteles az erre a célra Újbuda több pontján kihelyezett zacskókba gyűjteni az ürüléket, aztán a legközelebbi gyűjtőbe kidobni.
Toklászveszély
A kötelezettségek mellett jó pár tanácsot is érdemes megfogadni, amelyek nyáron megkönnyítik, akár meg is menthetik a kedvencek életét. Kánikula idején úton-útfélen látható a kutyás berkekben csak toklásznak nevezett gyomnövény (rendes nevén egérárpa). Ez az egyik fő ellenség: kalászos feje az állatok fülébe, mancsába, a lágy bőrrészek alá fúrja magát, és súlyos, gyulladásos sebeket okoz. A növény – struktúrája miatt – csak befelé tud haladni, nyílszerű vége fájdalmas sérüléseket idéz elő, amelyek bakteriális fertőzésekkel járhatnak. A gyulladt részből a kalászos fejet legtöbbször altatásban vagy bódításban lehet eltávolítani.
Dr. Papp Antal állatorvos, a Talpas Állatorvosi Rendelő vezetője elmondta, rendkívül nehéz a toklász ellen küzdeni, a baleseteket célszerűbb megelőzni. A séták során érdemes a toklászos helyeket kerülni, ha ez lehetséges. Rövid szőrbe a növény nehezebben fúrja be magát, nyáron a meleg mellett ezért is jobb levágni a „frizurát”. A hosszú fülű állatoknak lehet sapkát varrni vagy vásárolni, de zokniból, kendőből is készíthető fejfedő. Hazaérve a gazdának alaposan meg kell vizsgálnia kutyája tappancsát, a lábainál, hasánál található lágyabb bőrrészeket, a fülét és a nyakát.
Csepp, nyakörv, tabletta
– A kullancs- és szúnyogszezon veszélyeire is figyelni kell – hangsúlyozta az állatorvos. A csípés okozta viszketés mellett mindkét ízeltlábú súlyos betegségeket terjeszthet. A kullancs például a Lyme-kór mellett babéziát okozhat, késői diagnózis esetén ebbe az állat pár nap alatt belehalhat. A szúnyogok több hónapos lappangási idejű férges megbetegedéseket idézhetnek elő, amelyek többsége szintén tragikus kimenetelű. Mindkét támadó ellen lehet azonban védekezni. A cseppek, nyakörvek és tabletták abban segítenek, hogy a paraziták még a méreganyag belövése előtt elpusztuljanak, ha a vegyszeres ellenszerek dacára eljutnak az állat bőréig.
T. K.
