Törvény szerint azokra a településekre lehet nemzetiségi választást kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai alapján legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Az NVB a 2011-es népszámlálás alapján 2715 választást írt ki, a legtöbbet, 1383-at a roma nemzetiségiek számára, míg a legkevesebbet, 10-et a szlovénoknak. A bolgárok 37, a görögök 36, a horvátok 136, a lengyelek 53, a németek 547, az örmények 33, a románok 168, a ruszinok 44, a szerbek 63, a szlovákok 158, míg az ukránok 47 választást tarthatnak szerte az országban.
Az NVB a nemzetiségi névjegyzékben szereplők száma alapján meghatározta a településeken megválasztható képviselők számát: a települési önkormányzati képviselők száma három, ha a nemzetiségi névjegyzékben a választás kitűzésének napján száznál kevesebben szerepelnek és négytagú a testület akkor, ha legalább százan vannak a névjegyzékben.
A névjegyzék alapján az NVB meghatározta azt is, hány tagúak lesznek az országos nemzetiségi önkormányzatok. Ezek szerint a legkisebb, 15 tagú testülete lesz a bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovén és az ukrán nemzetiségnek. 23 tagú országos önkormányzata lesz a horvát és a szlovák nemzetiségnek, 39 tagú a német és 47 tagú a roma nemzetiség országos önkormányzata.
A nemzetiségi választópolgároknak regisztrálniuk kell magukat, ha részt vennének a nemzetiségi önkormányzati választáson. Regisztrálni személyesen a polgármesteri hivatalokban működő választási irodákban vagy online az ügyfélkapun, illetve a www.valasztas.hu oldalon, továbbá levélben lehet szeptember 26-áig. Aki ezt nem teszi meg, az nem szavazhat a nemzetiségi képviselők választásán, és nem is indulhat jelöltként.
A szavazást csak azokon a helyeken tartják meg, ahol legalább három vagy négy jelölt indul, és mindegyikükre legalább öt érvényes ajánlás érkezik. Egy nemzetiségi választópolgár nemzetiségének több jelöltjét is ajánlhatja.
MTI
