Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
június 25. szombat, Vilmos

Képes múlt online a Fortepanról – Újbudai múlt 3000 képkockán

Újbuda   |   2022, június 16 - 09:30
Nyomtatóbarát változatSend by email

Orosz hadifoglyok az I. világháború idején csatornát építenek a Villányi úton. Koncz Zsuzsa Sztevanovity Zoránnal és Dusánnal mókázik valamikor a ’60-as években a Gellért-hegyen. Bál a Gellért Szállóban, úttörőavatás a repülőtéren – csak néhány kép abból a gyűjteményből, amely a fortepan.hu oldalon érhető el Újbuda történelméről. Hogyan működik ez a kollekció, miként sikerül felismerni a képeken szereplőket és a helyszíneket – többek között erről is beszélgettünk az archívum egyik alapítójával és mai vezetőjével. Tamási Miklós azt is elmondta, miért készült több kép a XI. kerületben, mint mondjuk Angyalföldön.

• Kezdjük az elején. Miért vágtak bele az online fotógyűjteménybe, a fortepan.hu-ba?
Azért kezdtük el építeni ezt a gyűjteményt a barátaimmal, mert azt tapasztaltuk, hogy kevés az archív fotó a sajtóban, a tanulmányokban, az egyetemi munkákban. A múlt sokkal érdekesebb, ha megmutathatjuk. Feltételeztük, ha online elérhetővé teszünk tartalmat, akkor ez sokakat érdekelni fog.

Fotó: fortepan/Hunyadi József



• Eleinte lomtalanításokon gyűjtötték a negatívokat…
Sőt, még most is találunk így gyakran érdekes anyagokat. De ma már kapunk olyanoktól is filmeket, akik tudják, hogy ez érték, fontos – csak már nincs hol őrizniük. Amatőröktől és nagyon komoly profi fotósoktól is. Napjainkra eljött az a korszak, amikor a nagymama is monitoron nézi a fotókat, a filmeket odaadják nekünk, hogy megmaradjon a jövőnek – digitálisan is.


• Mostanra mindenkinek ott a zsebében a fényképezőgép. Milliószám készülnek a fotók. De a Fortepan gyűjtési időszakában, a kezdetektől 1990-ig, nem így volt.
A ’70-es évektől szaporodtak meg nagyon a képek. Akkortól vált a fotózás széles tömegek számára elérhetővé, rengetegen laboráltak otthon, már akkor.

• Izgalmas lehet.
Ne gondolja. Egyszer végignéztem vagy százezer fotót 1983-ból, amelyek a Főfotónál készültek. Talán ha százat sikerült kiválasztani, és feltenni a fortepan.hu-ra. A többi annyira unalmas és érdektelen volt, hogy nem érdemes megmutatni sem.


• Pedig lehet, hogy a képek tömegében akad olyan, amelyiken érdekes ember szerepel…
Bizony lehet. Mondok egy példát. Kaptunk valakitől egy fotót, amelyiken egy ember ül egy motoron. Jó kép volt, éles, érdekes. A fórumozók hamar megfejtették a motor típusát, azt is, hol készült. És csak évek múlva jött rá valaki, hogy egyébként a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert szerepel rajta. Pedig az ember mennyivel fontosabb, mint az utca vagy a motor.


• Ma már remek emberfelismerő programok működnek, ingyenesen is.
Nagy reményeket is fűzök ehhez. Hátha van még képünk Kossuth Lajosról, csak nem találtuk meg.


• Kossuthról?
Akad pár fényképünk róla. De például Bartók Béláról nincsen. Vagy nem találtuk meg. Pedig a 20. század egyik legfontosabb művésze, mégis nagyon aluldokumentált az élete. De hátha akad valakinek, és megosztja velünk.


• Több mint háromezer olyan képet találtam a Fortepanon, amelyik valamilyen módon Újbudához kapcsolódik. Lágymányosról, a Gellért Szállóról, a budaörsi repülőtérről sokat, de felfedeztem olyat is, amelyen a Gellért-hegyen Koncz Zsuzsa Sztevanovity Zoránnal és a Metro együttessel szép ruhában mókázik.
Hunyady József író-újságíró fotózta ezeket, akinek a hagyatékából rengeteg művészt ábrázoló kép került a fortepan.hu-ra.


• De van fotó a Móricz Zsigmond körtéri villamosfordulóról, az egykor ott megálló HÉV-ről és így tovább. Több mint háromezer újbudai kép. Egész történelem.
Több mint háromezer? Egész pontosan ennyiről derült ki eddig, hogy a XI. kerületben készült. De a nem adatolt több mint 30 ezer fotó közül is lehet, hogy sok innen származik. Van egy megfejtő fórumunk, ahol önkénteseink igyekeznek rájönni, hol, mikor készültek a képek, kiket ábrázolnak és a többi. A közösségi tudás nagyon fontos, rengeteg képet sikerült itt megfejtenünk. És valóban, Újbudáról sok a fénykép. Több, mint a legtöbb budapesti kerületből. Ez részben azért is lehet, mert a két háború között kiépülő Lágymányos, a Gellért tér, a Budafoki út, a Bartók Béla út környéke a polgári közép otthonává vált, és valószínűleg meglehetősen sok család rendelkezett fényképezőgéppel már ezekben az időkben.


• Egy jó Kodak Retina vagy egy Box.
Igen. És volt pénzük használni is. Angyalföldről vagy mondjuk a tanyavilágról jóval kevesebb képünk van, miközben az ott élők élete is fontos és érdekes volna ma is.
A tanyavilágról azért szociofotósok egész sora tudósított a ’20-as, ’30-as években, ami tudom, egész más, mintha az emberek magukat fotózzák. Vagy Závada Pál regényei jutnak eszembe, többnek fontos szereplője a kis településen működő fényképész.
Valóban, de ezek a régi, XI. kerületi képek mások. Itt nagy számban olyan családok éltek, amelyek maguk is fotóztak. A lakásukban, a játszótéren vagy a gyerek iskolájában. De később még olyan is akadt, aki a szovjet hősi emlékmű felállítását dokumentálta a szomszéd utcában. Azaz a saját, mindennapi életüket, és ez felettébb érdekes tud lenni.


• A kerületi új szerzemények közé most néhány egészen különleges fénykép került.
Az Országos Széchényi Könyvtár tett föl több I. világháborús hagyatékot, ami szabad felhasználású, és így át tudtunk emelni egy válogatást. Ezeknek a fotóknak, amelyekről most szó van, Müllner János a szerzője, aki hivatásos fotóriporter volt.


• Méghozzá ismert és jó fotós.
Ő készített néhány olyan képet, amelyről elhűlve olvastam a megfejtői fórumunkon, hogy a Feneketlen-tó–Villányi út környékén készült. És ezeken I. világháborús Magyarországra került orosz hadifoglyok építenek csatornát.


• Milyen érdekes lenne többet tudni a sorsukról…
Hihetetlennek tűnő történet, amiről sosem hallottam. I. világháborús orosz hadifoglyok a Villányi úton… Valóban utána kellene olvasni. Mi lett velük, hazakerültek-e valamikor. És most, hogy Európában megint itt egy véres háború még inkább megérinti az embert ez a sztori.


• Ugorjunk az időben. Pár éve a XI. kerületi ’56-os eseményekről forgattunk filmet, és alig találtam róluk a Fortepanon fotót. Most viszont már egy csomó látható.
Az ’56-os dolgok jó példát mutatnak arra, hogy még mindig kerülnek elő fényképek fontos eseményekről. A múlt héten is kaptam olyan képeket egy amatőr szerzőtől, amelyek a forradalom idején készültek. Tehát ’56 is rejteget még meglepetéseket. Egyébként 1956-ból sem a Móricz Zsigmond körtér környéke a nehezen megmutatható, hanem a vidék. Ha onnan kerülne elő valami, az sokkal érdekesebb lenne, mint még egy budapesti kocka, mert sokkal kevesebb van belőle.

Fogságban Magyarországon
A háborúkban reménytelen helyzetbe kerülő katonák a világtörténelem kezdete óta megadással próbálták megmenteni életüket, teljes mértékben kiszolgáltatva magukat a győzteseknek. A genfi és a hágai hadijogi egyezmények szabályozták a fogságba esett katonák életkörülményeit. Ezek szerint a hadifogoly tiszteket egyáltalán nem volt szabad munkára fogni, a tiszthelyettesek munkafelügyelőként, a legénységi állomány tagjai pedig munkásként nyerhettek alkalmazást.
Az I. világháború kitörését követő hetekben az osztrák–magyar hadvezetés számára is világossá vált, hogy valami jelentősen megváltozott a korábbi idők háborúihoz képest: a hadifoglyok száma nagyságrendekkel múlta felül a korábbiakat. Az Osztrák–Magyar Monarchia területén 1916 első felében már több mint egymillió ellenséges katona volt fogságban.
A hadifoglyok száma Pest megyében 1915 második felétől robbanásszerűen emelkedett, 1916 végére elérte a negyvenezret. Az ide vezényeltek fele a mezőgazdaságban kapott munkát, a többiek ipari üzemeknél, illetve a közvetlen katonai felügyelet alatt működő vállalatoknál dolgoztak.
Az orosz hadifoglyoknak az 1921-ben megkötött rigai egyezmény tette lehetővé, de nem kötelezővé a hazatérést. Az év végén 271 orosz fogoly nyilatkozott arról, hogy nem kíván visszamenni Magyarországról. Legtöbbjük addigra már családot alapított itt, vagy könnyebbnek remélte az életet, esetleg nem értett egyet az országában végbement politikai változásokkal.

Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár, Pest Megyei Levéltár

Fotók: fortepan/Országos Széchényi Könyvtár

Fortepan
A Fortepan célja, hogy olyan gyűjteményt építsen, ahol önkiszolgáló módon juthat bárki archív fotókhoz, és bármilyen célra felhasználhatja azokat. Aki úgy érzi, hogy olyan képekkel rendelkezik az 1990 előtti időkből, amelyek másoknak is érdekesek lehetnek, az felajánlhatja ezeket a fortepan@gmail.com címen.



Dési János

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Kiteljesedés plakátokon  

Karinthy Márton – Karinthytok; Harcsa Veronika – Kassák-koncert; Grecsó Krisztián, Kollár-Klemencz László, Oltai Kata – Formabontók. Az elmúlt több mint öt évben egyebek közt ezekhez a XI. kerület kulturális helyszínein bemutatott előadásokhoz készített plakátokat Kollányi Julianna, az Újbuda újság tördelője és tervezőgrafikusa.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.