Mosómedve mosoda
„Segítség nélkül biztosan be kell zárnunk”
A mosodáknak túlzás nélkül az utolsó kenetet jelenti az elszálló rezsi, a Mosómedve például már a Covid-járvány alatt elvesztette lakossági ügyfeleinek 80 százalékát. – A környező régi házakban sok az albérlet és az olyan lakás, ahol nem fér be mosógép a fürdőszobába, ezért a pandémia előtt sokan vették igénybe a szolgáltatást. Aztán a Covid alatt inkább megoldották máshogy. A havi 30–40 lakossági mosás tízre csökkent, így kénytelenek voltunk közületeket bevonni az üzletbe – mondta el a tulajdonos, Varó Levente, hozzátéve: ezzel újabb költségeket is vállaltak, hiszen kocsival mennek házhoz az éttermekhez, intézményekhez, szolgáltatókhoz.
A mosógépek legnagyobb arányban elektromos áramot használnak, a szárítógépekben azonban gázégő termeli a forró levegőt, így a válság fokozottan érinti őket. – Ha nem érkezik kormányzati segítség, bezárhatjuk a boltot, ugyanis a rezsi 70 százalékát a gáz és az áram teszi ki – mondta ki kerek perec a tulaj. Az első megemelt gázszámlát még várják, de számításaik szerint 130 ezer forintról 1 millió közelébe ugorhat a díj. Áramra hosszú távú szerződést kötött a cég, ez szerencséjükre csak december 31-én jár le, addig fix 41 forintot fizetnek egy kilowattóráért, ami havi mintegy 60 ezer forintra jön ki. A három-négyszeres emelkedés után azonban 240 ezer forintra kúszhat fel az összeg.
Az ipari mosógépek eszik az áramot: a 20 kiló ruhakapacitás felettiek fogyasztása 22 kWh, így egy óra alatt ezer forintnyi áramot használnak el. Egy 20 kilós mosás ára 2000 forint, ennek a felét a rezsi viszi el, a maradékból kell kigazdálkodni a dolgozók fizetését, a megdrágult mosószereket, a karbantartást és a többit. – Már jó ideje a határainkat súroljuk, de ha a gáz és az áram csak a duplájára emelkedne, még valahogy túlélnénk egy darabig. A jelen feltételek mellett viszont biztos a bezárás – közölte Varó Levente.
Béla Bár
„Kezdjük megszokni az élet-halál harcot”
– Eddig is szerettünk gyertyát gyújtani a hangulat kedvéért, de mostantól még szívesebben használjuk őket. Lehet, hogy a végén erre építjük majd az egész világításunkat – élcelődött kérdésünkön a Bartók Béla út egyik legnépszerűbb bárjának tulajdonosa. A Béla számára július 1-jén szűnt meg a rezsicsökkentés, azóta folyamatosan nyomon követik az árváltozásokat; a díj az ígéreteknek megfelelően négy-ötszörösére duzzadt, már ami az áramot illeti, mert gázszámlát még ők sem láttak. – Reméljük, a világpiacinál azért nem lesz magasabb a gáz ára – tette hozzá Szuhai Gergely.
Az étterem-bár energiafelhasználásában az áramfogyasztás aránya a legmagasabb, gázt csak a konyhán használnak, és a fűtést egészítik ki vele. – Arra egyszerűen nem lehet felkészülni, hogy az eddigi költséged egyik napról a másikra kitermelhetetlenné válik. Ezt fogja válaszolni minden vendéglátós – mondta már komolyabb arccal a Béla tulajdonosa, akit sorra hívnak fel éttermes barátai, 400 ezerről 1,2 millióra, 3 millióról 8 millióra emelkedő villanyszámla-sztorikkal. Náluk csak egy kicsit jobb a helyzet. Az eddig is extra takarékosan üzemelő vendéglátóhely 200–300 ezer közötti számlája első körben 780 ezerre nőtt, de szerintük ez megy feljebb is. – Nyitvatartás-módosítás, profilváltás, megszűnés – Szuhai Gergely szerint ezek közül a megoldások közül válogathatnak a vendéglátósok, ugyanis hiába fizetnek a vállalkozók különböző árakat, az borítékolható, hogy mindkét energiaforrás többszörös drágulását sokan nem fogják túlélni.
A rezsi emelkedése attól függ, hogy adott vállalkozás versenypiaci vagy egyetemes szolgáltatótól vásárolt, milyen szerződést kötött, és az mikor fut ki. – Akinek a nyár végén járt le, az jár a legrosszabbul, ők kezdik el a legkorábban fizetni a csillagászati árakat – magyarázta a vállalkozó. – Aki csak tudta, igénybe vette a végső menedékes jogintézményt, ez azonban csak a mikrovállalkozások szűk körén segített, átmenetileg – tette hozzá. A Béla kétéves szerződése is a nyáron járt le. Az MVM ezután küldött egy levelet arról, hogy mostantól 26 forint helyett 121 forintért adják az áramot, teendőjük nincs, csak fizessék be a számlát. – Az elmúlt két-három évben úgy megszoktuk az életben maradásért folytatott küzdelmet, hogy egyenesen megszerettük – ironizált tovább Szuhai Gergely, aki semmiképp sem szeretne bezárni, ezért elkezdtek dolgozni a spórolási stratégián: kevésbé energiaigényes ételekre állnak át, fél órával korábban nyitnak, és bevezették az ebédmenüt a közönség bevonzására. – Egy biztos, a vendégeken nem fogunk spórolni, mindenki ugyanannyit, ugyanolyan minőségben kap. Árat emelünk, de kisebb mértékben, mint ahogy az alapanyagárak nőttek, ellenkező esetben feleannyian jönnének be – mondta. Arra, hogy számítanak-e állami segítségre, Gergő szerint a halvány remény a megfelelő kifejezés.
Dürer kert
„A bukástól csak a bővítés menthet meg”
A Dürer kert rövid ideig örülhetett annak, hogy egyik legjobb nyári szezonját zárta, a vezetésnek ősszel hamar szembesülnie kellett a nagy szabadtéri szórakozóhelyek minden aktuális nyűgével: a kiugró rezsiárak, a közelgő gyenge téli szezon és a Dürer jelentősen dráguló bővítési projektje egyszerre nehezedik a Lágymányosi-öböl partján lévő klubra. – Nem tudjuk, mi lesz, a több helyet is kiadó főbérlő cég épp most igyekszik szerződést kötni a rezsidíjakra. Azt viszont nagyon is tudjuk, hogy a koncerttermünk nemrég elkezdett építésének rezsije magas lesz, az építőanyagok ára pedig már rengeteget kivett a zsebünkből – számolt be Nagy Zsolt. A májusra tervezett nyitás helyett fél évet csúszó beruházást az acélgerenda, illetve a pénz hiánya is hátráltatta. Februárig csak a 250 fős kisterem üzemel, ami önmagában abszolút veszteséges. A nagyterem elhúzódó nyitása miatt sok koncertet másik helyre kellett költöztetni, ezért a Dürer számára jövő tavaszig garantált a veszteséges működés, a mínuszos számokat pedig továbbnöveli a berobbanó rezsi.
Az előregondolkodás jele, hogy az eddigi gázfűtést az új teremben már hőszivattyú szolgáltatja, és napelem-beruházást is terveznek. A villanyszámlán viszont minden jel szerint elbukhat a Dürer is: ha a mostani 1,5 milliós áramköltség a többszörösére emelkedik, be kell, hogy zárjanak. – Az ital- és a koncertjegyek árát sem emelhetjük a végtelenségig. Nem lehet 10 ezer forintot elkérni egy 250 fős koncertre. Ha meglesz az 1500 fős nagyterem, akkor már lesz esély arra, hogy kigazdálkodjuk – tette hozzá Nagy Zsolt.
Pékműhely
„Nem emelhetünk árat a végtelenségig”
A kézműves pékségben helyben készül az élesztő helyett kovásszal dagasztott, adalékmentes kenyér, amelynek az árát jelentősen meg kellett emelni. Ez az élelmiszertípus az Európai Unión belül Magyarországon drágult a legnagyobb mértékben: a kenyér az év eleje óta már 64 százalékkal kerül többe. – Ez csak a kezdet – jelentette ki a lapunk előző számában közölt hosszabb beszélgetésben a pékséget vezető Vajda József. Óriási aszály sújtotta Európát, az energiaárak kiszámíthatatlanok. (A Pékműhely csak áramot használ, de így sem jár jól: ötszörösét fizetik a korábbi díjnak.) – Eljöhet az az idő, amikor a költségeket már nem lehet sem kigazdálkodni, sem átterhelni a vásárlókra, és akkor záródnak az ajtók – mondta a vezető.
Jónás Kézműves söröző és Bisztró
„Nem kesergünk, fejlesztünk!”
A Bálna végéből a Bikás parkba költöző kézműves sörbárt 100 százalékban áram táplálja. – Így a millió alatti számláról felmegyünk egy 3 millió felettire – fogalmazott Ujj Dániel. Az üzletvezető és csapata azonban pozitívan tekint a jövőbe, és komoly terveket sző a költségek mérséklésére. – Mióta tudjuk, hogy jön a vész, egyfolytában csak számolunk – mondta Ujj Dániel, aki szerint az árammal nem tudnak takarékoskodni, de minden mással igen. – Szezonális zöldségekkel, gyümölcsökkel dolgozunk, olcsóbban előállítható ételeket készítünk. Átálltunk például a cukkinire, ami nyár vége óta olcsó, és szeretik is az emberek. Már ez sokat számít – sorolta a vezető. Ez persze nem elég, ezért csökkentették a dolgozók munkaóráját, és árat is emeltek. A Jónás csapata megújuló energiába is szeretne befektetni: a tetőre még idén felkerülhetnek a szélenergiával működő generátorok, amihez önkormányzati támogatás járhat. – Mindenképpen tovább akarjuk csinálni, ezért csak előre nézünk – jelentette ki az üzletvezető.
Ildi Fodrászat
„Köszönjük, mi jól megleszünk!”
A szentimrevárosi kis fodrászüzlet mindössze 20 négyzetméteren működik, a fűtés költsége Varga Ildikó szerint körülbelül 10 ezer forinttal fog emelkedni. A meleget falra szerelt fűtőpanelek adják, a gáz nincs is bevezetve, a meleg vizet bojler szolgáltatja. – Éppen most emeltük a díjakat 15 százalékkal, hiszen a festékek, samponok, alapanyagok ára nagyon megnőtt. Minket valószínűleg nem fog megviselni a rezsiemelés, köszönhetően annak, hogy kicsik vagyunk, és előnyös energiát használunk – mondta Varga Ildikó, hozzátéve: vendégei már felkészültek az áremelésre, nem volt nagy a meglepetés, így ugyanannyi hajat vághat le, mint eddig.
Szeged étterem
„Csak a turisták maradjanak!”
A tradicionális magyar étterem száz esztendeje működik a Szent Gellért tér sarkán, már akkor vacsoráztak itt emberek, amikor a Gellért Szálló helyén még tehenek legeltek. A járványügyi intézkedések azonban majdnem tönkretették. – A lezárások alatt több tízmillió forintos veszteséget szenvedtünk, eladtunk mindent, amit tudtunk, elküldtünk embereket, hogy valahogy túléljük – emlékezett az elmúlt két évre Varga Zoltán, a Szeged étterem tulajdonosa. A zenészeket és folklór táncosokat is alkalmazó vendéglátóhely eleve nagy költségekkel működik, a rezsijük is 2–3 millióra rúg. Náluk a konyha viszi a legtöbb energiát, az ipari sütők és főzőberendezések rengeteg gázt fogyasztanak, áramra váltani pedig nincs sok esély, mert nem áll rendelkezésre az ehhez szükséges hálózat. (Varga Zoltán úgy látja, nem is bírná el a hazai rendszer, ha a szolgáltatók tömegesen váltanának áramra.) A villanyszámlájuk 400 ezerről nőtt egymilliósra, ami a vezető szerint nehezen, de még kigazdálkodható. Ide már megérkezett a friss gázszámla, egyelőre nem volt sokkoló. A szolgáltatóval egy magas, fix havidíjra szerződtek, ami még jó pár hónapig kitart, a Szeged tulajdonosa pedig abban reménykedik, hogy addig történik valami, ami miatt csökkennek a rezsidíjak. Az élelmiszerárak viszont őket is megviselik. A gulyáslevesbe a legjobb minőségű marhahús kerül, amit most kilónként 2200 helyett 4400 forintért vásárolnak. Eddig tudatosan nem emeltek árat, de ez nem tarthat örökké.
– Nekünk az lenne a legnagyobb baj, ha megint leállna a turizmus. A turistaforgalmunk ugyanis 70 százaléka a hazainak – jelentett ki a tulajdonos, aki szerint némi előnyük is származott abból, hogy sok vendéglátós bezárt a Covid-járvány alatt. Egy ideje ugyanis azok az irodák is rendelnek tőlük, amelyek eddig nem találtak rájuk. Az étterem mindent összevetve ugyanolyan forgalom mellett lényegesen kevesebb adózás előtti nyereséget produkál a költségek növekedése miatt, így kevesebb jut fizetésemelésre. A kollégák közül azokat mindenképpen igyekeznek megtartani, akik már húsz éve dolgoznak náluk. – Előbb-utóbb a háború hatása mindenkit utolér – Varga Zoltán szerint ez az oka a rezsi megugrásának.
Török Dániel
