Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
június 24. péntek, Iván

Építészek: ikonikus épületre van szüksége Budapestnek

Újbuda   |   2016, július 1 - 10:41
Nyomtatóbarát változatSend by email

Budapestnek is szüksége van olyan ikonikus jellegű, modern, magas épületekre, amelyek nem csupán a városképet javíthatják, hanem társadalmi szempontból is hasznosak lehetnek – derült ki egy, a B32-ben rendezett építészeti kerekasztal-beszélgetésen. A szakemberek úgy vélték, megfelelő szabályozási környezet és mindenki számára elfogadható városrendezési koncepció mellett nincs olyan érv, amely ellene szólna egy 120 méter feletti magas ház építésének.

A magas házakról rendezett építészszakmai esemény vitaindítójában Takács Viktor, Újbuda főépítésze elmondta, a 2008-as válság új kihívások elé állította a magyar ingatlanpiacot, melynek hatására az ingatlanfejlesztés, a barnamezős területek újragondolása is az intenzívebb beépítés felé tolódott el. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy Budapesten szabad-e, kell-e magas házat építeni, van-e rá piaci igény, illetve ha van, hol és milyen szabályozási háttér mellett. A kerekasztal neves építész résztvevői egyetértettek abban, hogy nincs olyan ok, amely valós indokot teremtene egy magas ház budapesti építése ellen. Sőt, úgy vélték, több szempontból is kívánatos lenne egy ilyen beruházás megvalósulása. (A 2008-as pénzügyi válság előtt ezeket a vitákat már „lejátszották” a szakemberek, az újratárgyalás indokát az adta, hogy a Lágymányosi-öbölbe tervezett új városrészben a tervezők felvetették egy 120 méter magasságú ház építésének lehetőségét.)

A kérdés elsősorban nem az, hogy épülhet-e magas ház, hanem az, hogy hol és milyen feltételek mellett valósulhat meg egy ilyen beruházás. A beszélgetés során a Hungária körgyűrű menti városrészt, illetve az Újbudára átlógó területet jelölték meg a szakma képviselői, mint lehetséges zónát, ahová mind városképileg, mind pedig funkcióját tekintve is jól illeszkedhet egy ilyen épület, magával hozva egy sor olyan infrastrukturális beruházást – 4. körút létesítése, M0-ás körgyűrű befejezése, Galvani híd megépítése – amely nemcsak egy épülő magas ház, de a főváros szempontjából is kívánatos lenne. Az esetleges beruházásokhoz kapcsolódó humán igények és hatások is felmerültek a tanácskozás során, amely kapcsán ugyancsak egyetértés volt abban, hogy bár ez az építési mód Magyarországon még kevésbé ismert, semmiképpen sem elvetendő. A lényeg a funkción és az emberközpontúságon van.

A kerekasztal-beszélgetésen Fegyverneki Sándor, volt országos főépítész kifejtette: véleménye szerint nincs elfogadható érv, amiért ne épülhetne magas ház a fővárosban. Nemzetközi példákat is említve felhívta a figyelmet, hogy Budapest régiós késésben van ezen a téren, de a megpályázott 2024-es Nyári Olimpiai Játékok megrendezése, valamint a tervezett beruházások lendületet adhatnak a térségnek. Szűcs Balázs, Ferencváros főépítésze hozzászólásában megjegyezte, a magasház-építés egy, a budapestitől nem idegen életstílus meghonosítása, amelyre valószínűleg egész Magyarországon lenne igény. Aczél Péter, az I. kerület volt főépítésze a minőséget emelte ki, hiszen ezek olyan épületek, amelyek nem csupán a településrész, hanem az egész főváros képét is nagyban meghatározzák. Sersliné Kócsi Katalin, Budapest Állami Főépítésze szerint a XI. kerületben indokolt lehet egy magas ház létrehozása, de mindenképpen kompozíciós egységben kell gondolkodni. Ennek pedig része kell, hogy legyen a városi közlekedés átgondolása is, egy olyan rendszer kialakítása, amely az autós forgalomra is tekintettel van.

– Budapest városképe nagyon impozáns, melyet nem érdemes teljesen felborítani, hiszen azt egy rosszul elhelyezett magas ház tönkreteheti – mondta Finta József (DLA). Úgy vélte, egy gyengén átgondolt magasház-koncepció egy egész várost megbélyegezhet, de a túlszabályozás és a tiltás sem járható út az építés megakadályozására, hiszen ezzel a modernitás megteremtését gátolnák. Az öböl fejlesztését illetően hangsúlyozta, hogy Újbuda ezen része a megvalósuló beruházás, az Inforpark és az egyetemi campusok által építészetileg és funkcióját tekintve is a főváros hangsúlyos részévé válhat. Finta Sándor volt fővárosi főépítész szerint a Hungária körúton kívüli területeken gyakorlatilag nem épülhet rossz helyre egy ilyen jellegű ingatlan, de mindenképpen fontos a diskurzus a civilek és a beruházók között. Nagy Béla településtervező kiemelte, jelenleg túlzottan kis területre, egész pontosan a belvárosra koncentrálódik a munkahelyek kétharmada, holott egy, körülbelül hússzor akkora, jelenleg meglehetősen kihasználatlan terület áll rendelkezésre a városhatárokhoz közelebb. Tehát elengedhetetlen, hogy a belvároshoz közeli külvárosi területek úgymond belvárosiasodjanak. – A „külvárosi rész” fejlesztésével egyben kitolódhatnának a belvárosi funkciók, melyek itt-ott már ma is megvalósultak. Az, hogy hol lehet Budapesten magas házat építeni, részben városfejlesztési, részben városrendezési kérdés, harmadrészt pedig egy város­építészeti koncepció részeként kell kidolgozni – fogalmazott Nagy Béla. Ő éppúgy nem bolygatná a külvárosi kertes házas és lakótelepes térségeket, ahogyan a millenniumi városmagot sem, viszont a kettő között, a Hungária körút és a körvasút közti területen, véleménye szerint van egy alkalmas zóna arra, hogy magas házak létesüljenek. Azokon a pontokon, ahol az autópályák, vasutak beérkeznek, a gyors közlekedési eszközök kimennek. Úgy vélte, itt egyrészről meg lehetne fogni a kertvárosból ingázók egy hányadát, másrészt pedig belülről, a központból is lehetne forgalmat generálni kifelé. Ez akár a reggeli csúcsforgalomban is egy elég komoly eredmény lehetne. A belső városmag tehermentesítésére ki lehetne vinni különböző funkciókat (irodákat, munkahelyeket, lakóhelyeket) ebbe a zónába, ezáltal egy kiegyensúlyozottabb struktúra hozható létre.

Fernezley Gergely (DLA) a víziók fontosságát emelte ki, ami véleménye szerint a Kopaszi-gát fejlesztése esetén tökéletesen adott is. A part-víz-öböl hármas által egy szép jövőkép képzelhető el a kerületet illetően, melyre Budapest esetében is nagy szükség lenne. Martinkó József építészkritikus szerint ebben a vitában a magas ház építése mint kulturális kérdés is megjelenik, mely kiválóan alkalmas lehet a haladásban való hit és a jövő megfogalmazására.

Újbuda

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Kiteljesedés plakátokon  

Karinthy Márton – Karinthytok; Harcsa Veronika – Kassák-koncert; Grecsó Krisztián, Kollár-Klemencz László, Oltai Kata – Formabontók. Az elmúlt több mint öt évben egyebek közt ezekhez a XI. kerület kulturális helyszínein bemutatott előadásokhoz készített plakátokat Kollányi Julianna, az Újbuda újság tördelője és tervezőgrafikusa.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.