Karinthy Gábor költő (1914–1974) Karinthy Frigyes első házasságából született fia, a nyugatos nemzedék tagja, nagy költő volt. Lehetett volna még sokkal nagyobb – mondjuk akár érettségi tétel –, ha nem vonul ki a világból idejekorán, ha nem fordul magába, és hallgat el örökre – mondta Hoffmann Tamás polgármester a tábla avatásakor.
Karinthy Gábor nem kért a versenyből, senkit sem akart legyőzni, senki fölé nem akart kerekedni, csak hagyják őt békén – nyilasok, lélekbúvárok, értetlenkedő, kegyetlenül tréfálkozó barátok, mindenki. Ő mindössze egy kis, sárga szobára vágyott színes poharakkal, ahol szerényen meghúzódhat, álmodozhat, verselhet kedvére. Más dolga neki nem is volt e világon. Mire mindez meglett, a költő benne örökre elhallgatott. Karinthy Gábor élete valós és fiktív elemekből szőtt történetét Karinthy Márton Ördöggörcs – Utazás Karinthyába című könyve is elbeszéli.
Benedek István Aranyketrecében Karinthy Gábort a „fájdalomhercegként” örökíti meg, leghíresebb kötete is az „Én, a fájdalomherceg” címet viseli. „Bánat” című verses gyűjteménye szintén melankolikus, szomorú hangulatot áraszt.
T. K.
