Mint arról többször beszámoltunk, tervpályázatot írtak ki a kelenföldi városközpontban meglévő, sok funkciójában már elavult épületegyüttes helyére. Újbuda Önkormányzata – amely egyébként az ingatlan alig húsz százalékának a tulajdonosa, a többségi tulajdonos főváros mellett – feltételül szabta, hogy lakások nem épülhetnek ott, hiszen a kerületre lassan ki lehet tenni a „megtelt” táblát. A kerület vezetése preferálja többek között, hogy bölcsőde, óvoda, patika vagy orvosi rendelő nyíljon ott, ahogy a közösségi tér vagy a kulturális tevékenységre, sportolásra alkalmas terek létrehozását is támogatja. Az önkormányzatnak vétójoga van a tervvel kapcsolatban – azaz képes képviselni az újbudaiak érdekeit, ráadásul a vonatkozó építési szabályokat is meg kell tartania az építtetőnek.
A kivétel a szabály
Első pillanatra természetesnek tűnne, hogy az általános szabályoknak megfelelően kell építeni. Ám a kormánypárt az, amelyik ha érdekei, illetve támogatói érdekei úgy kívánják, könnyedén túllép a szabályokon, és a beruházók közvetlen anyagi hasznát mindennél fontosabbnak tartja. Éppen a városközpont szomszédjában, a Bikás park mellett várja a használatbavételi engedélyt a VABA lakópark. Az Orbán-kormány tavasszal egyetlen tollvonással „kiemelt jelentőségű beruházássá” nyilvánította az építkezést (Magyar Közlöny, április 29.), az önkormányzatnak, és így az ott élőknek nem maradt beleszólásuk abba, mi és hogyan készül. Nem kell megfelelni a kerületi építési szabályzatnak, és a településképi szempontból véleményt nyilvánító tervtanácsnak sem osztottak lapot.
Jogos a kérdés, miért államilag „kiemelt beruházás” egy lakópark vagy egy irodaépület? Miért fosztják meg az önkormányzatot a lehetőségtől, hogy beleszóljon, mi épül a területén? Esetünkben a választ az építtetők tulajdonosi összetétele adhatja meg, mert Fidesz-közeli cégekről, emberekről van szó. A kivitelező cégek, azaz a Vabatowers Kft. és az EA Alfa 4 Kft. Balázs Attilához, az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt. résztulajdonosához tartoznak. (Az Appeninnben Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is tulajdonos volt még idén áprilisban, amikor a társaság csaknem egymilliárd forint támogatást kapott a balatonfüredi móló átalakítására. Azóta Mészáros teljesen kiszállt a holdingból, a Tiborcz tulajdonában lévő BDPST Zrt. részesedése pedig 5 százalék alá süllyedt, miután egy 24 százalékos részvénycsomagot eladott a Jellinek Dániel többségi tulajdonában lévő Indotek Groupnak.) Tegyük hozzá, ez a lakópark egy alacsony irodaház helyén épül, és jóval magasabb lesz annál. Tehát elég sokan vethetik fel, hogy ez zavarja az itt élőket. Mégsem tudunk arról, hogy az újbudai ellenzék, kihasználva kormánypárti kapcsolatait, megpróbált volna fellépni a helyiek érdekében.
Toronymagasan
Nézzünk egy másik példát, az úgynevezett Mol-toronyét. Ízlés dolga, hogy ez valakinek tetszik, vagy éppen nem tartja Budapestre valónak az efféle toronyházakat. De az tény, hogy a 145 méter magas épület csak úgy készülhetett el, hogy hosszas viták után 2018-ban az építészeti törvényt egy ponton úgy módosították, hogy a fővárosban nem létesülhet 90 méternél magasabb épület (több helyen 65 méterben húzták meg a határt), kivéve amelyik „nemzetgazdasági szempontból” kiemelt jelentőségű, ezért egyedi szabályok vonatkoznak rá. (Összehasonlításul, a korábbi legmagasabb fővárosi épületek, a Parlament és a Bazilika, nem érik el a száz métert.) Azt, hogy a MOL-torony méretével a Fideszben sem mindenki értett egyet, jelzi, hogy Lázár János korábbi kancelláriaminiszter, illetve államtitkára nyilvánosan jelentette be, hogy a toronyház nem készülhet el. Az épületet mégis lassan átadják, Lázár pedig nem miniszter többé. Hogy mi lehet az engedékenység oka? A beruházó cég több áttéten keresztül ahhoz az Orbán-közeli Garancsi Istvánhoz tartozik, aki jól fizető, nyereséges munkák sokaságát végezheti, általában közpénzből, sok-sok tízmilliárdért. Csoda, hogy nem szólaltak fel ez ellen sem az újbudai ellenzék tagjai? Ráadásul a torony körül – még az előző (kormánypárti) kerületi vezetés jóváhagyásával – szinte egy új város születik, háromezer lakással, 25–30 ezer fő munkahelyéül szolgáló irodákkal. Sűrűn beépített, zöld felülettel alig rendelkező rész jön itt létre úgy, hogy alig van meg az a közlekedési infrastruktúra, amely ennyi ember napi mozgását lehetővé teszi.
Ismert a Hamzsabégi sétánynál tervezett vasúti pályabővítés története is. Az itt húzódó, Kelenföld és Ferencváros közti szakaszt háromvágányosra bővítik. S bár az ígéretek szerint a kivágott fák helyett újakat telepítenek, zajvédő falakat húznak fel, kicserélik a közvetlenül érintettek ablakait, zöldítenek, az itt élőket mindez kevéssé nyugtatja meg. Újbuda Önkormányzata komoly erőket vetett be azért, hogy képviselni tudja a lakók érdekeit, így például ragaszkodik ahhoz, hogy előbb ültessék el az új fákat, cseréljék ki a nyílászárókat, a kivitelezés ideje alatt korlátozzák a kivitelezési organizációs területet, és csak ezután jöjjön minden más – ám a jogszabályok alapján erre különösebb jogi lehetősége nincs. Csupán abban lehet bízni, hogy a beruházónak és a kivitelezőnek nem érdemes tengelyt akasztani a lakókkal és az őket képviselő önkormányzattal. Nem tudunk arról, hogy ez ügyben a kerületi ellenzéki képviselők például felszólaltak-e.
Nagyobb épület, kisebb zöld felület
De ha ennyi nem elég ahhoz, hogy lássuk, sokkal inkább a politika mozgatja a megszólalásokat, mint Újbuda féltése, vegyünk még egy példát. November elején jelent meg egy olyan újabb rendelet, amely lehetővé teszi egy újbudai beruházásnak, hogy ne kelljen a helyi szabályozással törődni (Magyar Közlöny, november 9.). Ezúttal a BME Innovációs és Fejlesztési Központja új épületének kialakításához kaptak ilyen lehetőséget a beruházók, ez nem messze a Duna-parttól, az Irinyi úti úgynevezett V2-es épület és a Goldmann menza helyére kerül majd. Ennek a létesítménynek sem kell megfelelnie az általános előírásoknak: 23 méter helyett akár 40 méter magas is lehet, a zöldfelület minimális arányát a 25 százalékról 20-ra csökkentették, a terepszint alatt is nagyobb részt lehet beépíteni, mint amit az építési szabályzat megenged. Ráadásul a kormányrendelet lehetővé teszi az ingatlanon ipari, közlekedési rendeltetésű, valamint geotermikus erőműhöz kapcsolódó épületek elhelyezését is, amire a szabályzat szerint nem lenne lehetőség.
Kétségtelen, korszerű és szép épület is születhet itt. Miként a kelenföldi városközpontban is. Ez utóbbinál sok szigorú szabályt kell majd betartani. A többieknél nem.
|
A Mi Hazánk szerint korrupciós rekord a vágánybővítés A túlárazás ellen tiltakozik Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom önkormányzati képviselője, aki lapunknak elmondta: Mészáros Lőrinc cége a 4-es metrónál is drágábban építhet hét kilométernyi vasutat Dél-Budapesten. A Mi Hazánk a fővároson áthaladó teherforgalmat növelő beruházás leállítását követeli, helyette a 2011 óta ígért V0-ás teherkörgyűrű megépítését szorgalmazza, illetve metróhosszabbítást Gazdagrétre és a budaörsi nagyáruházakig, többszintes P+R parkolóval. Novák Előd kiemelte: a korrupció mértékét mutatja, hogy 2019-ben a teljes magyar vasúti rendszer fenntartására 346 milliárd forintot költött a magyar állam, nagyjából annyit, amennyit most egy hét kilométeres szakaszra akarnak kifizetni (338 milliárdot), amiben a Duna feletti hídépítés még nincs is benne. Ez a fajlagos ár külföldi összehasonlításokban is botrányos, és az eddig a korrupció csúcsaként emlegetett 4-es metró kiadásait is felülmúlja.
|
Újbuda
