A Pékműhely cégére ugyan nem szúrja ki a járókelő szemét, de az üzlet neve és a „kovászos kenyér” tábla jelzi, nem egy szokásos látványpékséggel van dolgunk. Itt hagyományos eljárással, élesztő helyett kovásszal készül az adalékmentes kenyér az eladótér melletti kis helyiségben; egy nagy üvegtáblán át a vásárlók is nyomon követhetik a liszt és a víz metamorfózisát. A kovászos kenyér az emésztőrendszer számára sokkal kedvezőbb, ám idő- és munkaigényes elkészítése miatt drágább. Ők is kénytelenek voltak árat emelni, és az egymást érő negatív piaci hatások miatt a drágulás jó ideig nem áll meg.
– Ez csupán a kezdet. Óriási aszály sújtja Európát, az energiaárak még ennél is feljebb fognak kúszni, a gazdákra pedig nehéz idők várnak, ha nem esik ősszel elég eső, mert elmaradhat a vetés – sorolja a csapásokat a pékséget vezető Vajda József. Az üzlet nem terheli a költségeket egy az egyben a vásárlókra, inkább visszavett a nyereségből, de úgy látják, eljöhet az az idő, amikor olyan magasra szöknek a költségek, hogy azt már nem lehet kigazdálkodni.
A Magyar Pékszövetség szerint is elkerülhetetlen a kenyér további jelentős drágulása a rezsiköltségek, a munkabérek és az alapanyagárak emelkedése miatt. A pékségek különböző energiaforrásokra támaszodnak: van, aki gázzal, van, aki árammal fűti kemencéjét. A Pékműhely ugyan csak áramot használ, ám így sem jár jól: ötszörösét fizetik a korábbinak. Vajda József úgy látja, a brutális rezsiemelés már csak azért is tarthatatlan, mert minden másnak is nő az ára, mindent pedig nem lehet a vásárlókkal megfizettetni. Azt sem lehet mondani, hogy a háború miatt drága a kenyér Magyarországon, hiszen elsősorban hazai búzából készül. Árfelhajtó hatást vált ki azonban a gazdák taktikázása: visszatartják a gabonakészleteket, hogy minél többért tudják eladni, hiszen folyamatosan emelkedik a búza ára. – Olyan spirálba kerültünk, ahonnan nem lehet kiszállni – mondja a Pékműhely vezetője, aki szerint olyan mértékű drágulás várható, hogy az állam részéről megfontolandó lesz a kenyérjegy bevezetése, ami alanyi jogon biztosítaná a fontos élelmiszert.
– Az is gond, hogy sokan nem péknél, hanem a multiknál vesznek kenyeret, ahol megfizetik a kereskedő hasznát is – mondja a vállalkozó. A forgalomcsökkenés már elkezdődött, a vevők a kevésbé szükséges édes, sós péksüteményekből vásárolnak kevesebbet. – Hamarosan újra ünnep lesz a kenyér az asztalon – tette hozzá Vajda József.
T. D.
