Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
augusztus 12. péntek, Klára

Elhunyt Apai Béláné dr. Csepely Erzsébet

Újbuda   |   2022, július 8 - 14:55
Nyomtatóbarát változatSend by email

Búcsúzik Albertfalva a legidősebb tisztviselőtelepitől.

Csepely Erzsébet 1925. március 2-án született Budapesten értelmiségi családban. Albertfalvára az OTI-telep felépítésekor 1929-ben költözött családjával, s 2022. június 13-án bekövetkezett haláláig folyamatosan ott élt.

Gimnáziumba a Baár-Madasba járt Áprily Lajos költő igazgatósága idején. Az irodalom, a versmondás és a színjátszás iránti szeretete ekkor mélyült el. A Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett középiskolai tanárként magyar, latin és művészettörténet szakon, melyet 1948-ban bölcsészdoktori címmel egészített ki.

Először a Budafoki Premontrei Szent István Gimnáziumban kezdett tanítani 1945-ben. 1949 őszén került az albertfalvi általános iskolába, melynek az 1951/52-es tanévtől igazgatóhelyettese lett. Akkori tanítványai haláláig jó kapcsolatot ápoltak vele. Ők szervezték meg 90. és 95. születésnapi köszöntését is az Albertfalvi Közösségi Házban. Mindig úgy érezték, hogy egy általános iskolához túlképzett, klasszikus műveltségű, polgári értékeket védő, nagyszerű pedagógus jutott nekik, akire még idősebb korukban is számíthattak egy-egy nagyszerű humorú, felemelő beszélgetés vagy bölcs iránymutatás kapcsán.

1957 augusztusától a Köbölkút utcában, később a Nádor utcában tanított az általános iskolában.

1965-ben kiegészítő felsőfokú oklevelet szerzett az ELTE Könyvtártudományi Tanszékén, s az I. kerületi Petőfi Sándor Gimnáziumban helyezkedett el könyvtárosként. 1980-as első nyugdíjazásáig dolgozott ott. Ezt követően a Budapesti Tanárképző Főiskola, 1996-tól pedig a Lónyay Utcai Református Gimnázium könyvtárát igazgatta, s óraadó tanárként nyelveket tanított. Végül 2002-ben, 77 évesen vonult nyugdíjba.

Mindig a közösség aktív tagja szeretett lenni. Az Albertfalvai Polgárok Köre működésében éppúgy részt vett, mint ahogy segített az Albertfalvi Keresztény Társas Kör Szent Mihály Akadémiáján, vagy a Könyvtáros Tanárok Egyesületében. Előadásaiban széleskörű tudását próbálta mindig átadni. Munkásságát Albert Herceg-díjjal köszönték meg.

Az Albertfalvi Közösségi Ház rendezvényeire egészen idős korában is átsétált rangot adva megjelenésével a programoknak. Érdeklődő, közösségben élő természete filmklubokba, beszélgetésekre, koncertekre vagy fórumokra egyaránt kicsalta őt Gyékényes utcai kedves otthonából.

Emlékét szeretettel és tisztelettel őrzik, akik ismerték.

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Orosz hadifoglyok Újbudán  

Fotó: fortepan/Országos Széchényi Könyvtár

Az „orosz” foglyok egy része nemzetiségét tekintve nem volt orosz, és több nyelvész rájött, hogy ez kitűnő lehetőség a finnugor nyelvi kapcsolatok kutatására. Munkácsi Bernát az Esztergom melletti táborban talált adatközlőkre. Volt olyan pillanat, amikor ott 73 mordvint, 56 cseremiszt (saját nyelvükön: mari), 39 votjákot (udmurt), 2 zürjént (komi) tartottak nyilván. A kutató az udmurtoktól legkevesebb 522 népdalt, 30 mesét és elbeszélést, 53 néprajzi közlést, 9 pogány imádságot, több találós kérdést, közmondást és tengernyi, addig tudományosan feldolgozatlan szót gyűjtött.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.