Magyarországon mindössze öt felsőoktatási intézményben és kutatóintézetben végeznek membrános vizsgálatokat. Cséfalvay Edit, a BME Gépészmérnöki Kar (GPK) Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének egyetemi docense, a konferencia társelnöke kifejtette: a GPK-n, valamint a Vegyészmérnöki és a Biomérnöki Karon is zajlanak a témához kapcsolódó kutatások, a program szervezésében mindkettő részt vett. Előbbiben a műegyetemi membrántechnológiai kísérletek egyik fókuszpontja a hulladékvizek kezelésének vizsgálata (pl. nehézfémtartalmú vizekkel vagy galvanizáló üzemek vizével kapcsolatos membrános műveletek), míg utóbbiban a gyógyszergyári, szerves anyag tartalmú hulladékvizek pervaporációval és hibrid eljárásokkal történő kezelésével összefüggő elemzéseket folytatnak.
Az eseményen érintették a membrántechnológia egyes területeit: szó esett a környezetvédelmi vonatkozásokról, a membrángyártás technológiájáról, az ivó- és szennyvizek kezeléséről, a modellezésről, amely az elválasztás során döntő fontosságú lépés, a gáz- és a gőzszeparációs eljárásokról, az elektro-membrán eljárásokról és a technológia fejlesztésről. A membrántechnológia tudományának több neves szakértője is beszámolt legfrissebb kutatási eredményéről.
forrás: bme.hu
Fotó: Mika László Tamás (VBK)
