A piaci ár alig több mint 10 százalékáért is megvehető lesz egy önkormányzati bérlakás, ha az Országgyűlés elfogadja az 1993. évi lakástörvény, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi törvény módosítását. Az I. kerületi fideszes képviselő, Böröcz László által a múlt héten benyújtott javaslat értelmében, ha az egyéb feltételeknek megfelelő bérleti jogviszony 2020. december 31. előtt jött létre, akkor az önkormányzati vagy állami tulajdonú, önálló ingatlanként nyilvántartott lakásra vételi jog illeti meg annak bérlőjét. A lakás értékét a tulajdonos állapíttatja meg, a vételár alapértelmezésben annak a 30 százaléka. Ez azonban évenként 1 százalékkal csökken, attól függően, hogy milyen régen lakik ott a bérlő, maximum a lakás értékének 15 százalékáig. Ha valaki egy összegben fizet, akkor csak a fentiek alapján kiszámított ár 70 százalékát kell lerónia. (Tehát egy 15 éve egy lakásban lakó bérlő a becsült érték 10,5 százalékáért is megveheti azt.) Mindez nem vonatkozna a 2021. január 1. előtt felújításra vagy bontásra kijelölt épületben, rehabilitációs területen lévő lakásokra, a bérlőkijelölési joggal érintett, a szolgálati és vállalati bérlakásokra, a nyugdíjasházban, garzonházban lévő lakásokra és a műteremlakásokra.
A XI. kerületben összesen 1318 önkormányzati bérlakás van, ezek közül a fentiek szerint 249 nem értékesíthető. A megvásárolható 1089 lakás összesített forgalmi értéke 36 milliárd 78 millió 750 ezer forint (átlag 45 négyzetméteres lakásokkal és 750 ezer forint/négyzetméter árral számolva). Ha az összes lakást megveszi a mostani bérlő, még ha az elérhető legjobb feltétellel adja is el azokat az önkormányzat, akkor is 25 milliárd forintos vagyonvesztés éri Újbudát. Tavaly az önkormányzatnak valamivel több mint 378 millió forint bevétele volt a bérlakásokból.
A KSH 2019-es adatai szerint Magyarországon összesen több mint 116 ezer bérlakás van – ilyen léptékű potenciális lakásprivatizációra utoljára a rendszerváltás utáni években volt példa, amikor a tanácsi ingatlanok bérlői vehették meg lakásukat. Az Utcajogász Egyesület elemzése emlékeztet rá – idézte a 444.hu –, hogy 1993-ban az Alkotmánybíróság a most javasoltakhoz hasonló intézkedéseket semmisített meg, sőt, a Böröcz-féle módosítás még azoknál is jobban csökkenti az önkormányzatok autonómiáját és a lakáspolitika mozgásterét. Az elemzés rámutat arra is, hogy az 1993-as lakástörvény alapján a műemléklakásokat mindmáig nem lehet megvenni – az új jogszabály csupán a meg nem nevezett műemléki hatóság hozzájárulását írja elő.
Sajtóértesülések szerint az I. ke-rületi képviselő eredetileg olyan előterjesztésen dolgozott, amely csak a műemléki védettség alatt álló ingatlanok, azon belül a budai Vár önkormányzati tulajdonban lévő, speciális helyzetű lakásainak megvételét tette volna lehetővé. Ebből lett a mostani, a lehetőségeket nagyon tágra nyitó javaslat, amely bírálói szerint nemcsak az önkormányzatok anyagi helyzetét rontja és társadalmi szerepét szűkíti tovább, hanem azokat is ellehetetleníti, akiknek nincs pénzük saját lakásra. Bővíti viszont a „hiénák” vadászterületét, mivel a törvény nem tiltja, hogy egy töredékáron megvett lakást másnap eladjon az addigi bérlő – akár annak, aki megelőlegezte neki a vételárat.
– A törvényjavaslat néhány ezer bérlőnek méltányolható előnyt jelent, de „igazi nyertesei az ügyeskedők, fideszes csókosok és konkrétan a lakásmaffia lesz. Vesztes pedig az egész ország, mindenki, akinek nem volt olyan szerencséje, hogy önkormányzati bérleményhez jusson, és a fél életét le kell dolgoznia azért, hogy méltó lakhatása legyen” – reagált a Facebookon Karácsony Gergely. A főpolgármester közölte: az ellenzéki polgármesterekkel közösen minden törvényes utat végig fognak járni, hogy ezt megakadályozzák, ha kell, Alkotmánybírósághoz fordulnak. Ugyanezt helyezte kilátásba Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, Gödöllő polgármestere is, aki a Népszavának nyilatkozva „színvonal alatti tákolmánynak” nevezte a módosító javaslatot. Gémesi szerint kormánypártiak is tiltakozni fognak a tervezet ellen – ezt igazolja, hogy Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere Facebook-bejegyzésében a nemes egyszerűséggel „marhaságnak” minősített javaslat visszavonására szólította fel pártbeli képviselőtársát.
|
Elveszett adóbevételek Jövőre sem jutnak bevételhez az önkormányzatok a gépjárműadóból – derült ki a 2022. évi központi költségvetési tervezetből. Ebben a gépjárműadóból várható teljes összeget, 90,5 milliárd forintot a járvány elleni védekezési alap bevételeként jelölte meg a pénzügyminisztérium. 2020-ig az ebből befolyó összeg 40 százaléka az önkormányzatoknak átengedett állami bevételek sorában szerepelt. A kormány tavaly áprilisban, a járványhelyzetben szükséges közös teherviselésre hivatkozva vette el az önkormányzatoktól a gépjárműadóból nekik járó részt. Ez 34 milliárd forintot jelentett az akkor felállított, összesen mintegy 1400 milliárd forintos járványvédelmi alapban. A hasonló 2022-es alapba 166,8 milliárd forint bevételt tervezett be a pénzügyminisztérium, vagyis több mint a felét a gépjárműadó adja majd. A fennmaradó 76,3 milliárdot a kiskereskedelmi különadóból várják. A budapestieknek az iparűzési adó (hipa) részleges elvesztése is fájhat. Az idei évre a kormány a járványra hivatkozva részlegesen csökkentette a kkv-k hipa terheit; ez az adónem jelenti az önkormányzatok legnagyobb, sokszor egyedüli saját bevételét. A 25 ezresnél kisebb települések automatikus kompenzációt kaptak, a legutóbbi kormánydöntés szerint a nagyobbaknak összesen 23 millliárd forint jut ezen a címen. Budapest és a 23 kerület nincs a kedvezményezettek között, a Miniszterelnökség indoklása szerint azért, mert „Budapest gazdasági teljesítménye az országos átlag kétszerese, fejlettsége az uniós átlag 151 százaléka. A főváros emellett jelentős pénzügyi tartalékokkal is rendelkezik”. A márciusi előlegbefizetés alapján számolva Budapesten idén 17 milliárd forinttal csökken a hipából származó bevétel, mondta el a médiában Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes. Ez körülbelül a főváros egyhavi működési költségével egyezik meg. Az általános tartalékkeret 15 milliárd forint, az egyéb pénzügyi tartalékok meghatározott célokat szolgálnak. |