Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
december 5. csütörtök, Vilma

Az Újbudai Konzultáció segíti az önkormányzat munkáját

Újbuda   |   2019, szeptember 11 - 12:12Nyomtatóbarát változatSend by email

Az Újbudai Konzultációt követően cselekvési tervet állít össze az önkormányzat, amely iránytűként szolgál a közös munka során – mondta el Hoffmann Tamás, a kerület polgármestere. A visszajelzések alapján a két leginkább fontos ügy, amellyel az önkormányzatnak a jövőben is foglalkoznia kell, egyrészt a közlekedés, másrészt környezetünk rendben tartása. Az is kiderült, hogy az újbudaiak szívesen mondják el a véleményüket, akár a konkrét helyi beruházásokkal kapcsolatban a közösségi tervezés során, akár hasonló kérdőívek segítségével. – A közös gondolkodásnál és egyfajta összefogás mentén való döntés-előkészítésnél nincs fontosabb – vallja a polgármester, ugyanakkor hozzáteszi, hogy ebből a munkából mindenkinek ki kell vennie a részét.

Mi a legfontosabb tanulsága az Újbudai Konzultációnak?
Az, hogy együtt többre jutunk. Rengetegen válaszoltak a kérdéseinkre. Mindez azt bizonyítja, az újbudaiak is hisznek abban, hogy közösen kell fejlesztenünk, szépítenünk a kerületet. Az „Újbuda veled épül” nemcsak egy üres szlogen, hanem azt jelenti, hogy ez a városrész a közösségről és az együttműködésről szól. Ez egyfelől azt is magával hozza, hogy a fontos döntések során nemcsak meghallgatjuk és figyelembe vesszük a különböző véleményeket, de mindig a közösség szempontjait tartjuk szem előtt. A másik oldala ennek, hogy számítunk mindenki aktív részvételére, akár saját lakókörnyezete szépítésében és rendben tartásában, akár abban a formában is, hogy megosztja velünk gondolatait. Mindenkinek szeretném megköszönni, hogy részt vett a kérdőívek kitöltésében, elmondta a véleményét, megosztotta a javaslatait. A beérkezett ívek egyértelműen azt bizonyítják, a kerület közös ügyei mindannyiunk számára fontosak. A konzultálás ugyanakkor nem újkeletű dolog Újbudán sem, hiszen a társadalmi egyeztetések, a nyílt pályázatok és közösségi tervezések mind ebbe a körbe tartoznak. Az is tény, hogy az olyan közterületi fejlesztéseknél, beruházásoknál is fontos a közvetítő szerepét felvenni, amelyek az önkormányzatot látszólag semmilyen módon nem érintik. Gondolhatunk itt azokra a területekre, amelyek nem a mi tulajdonunkban vannak, hanem mondjuk a fővároshoz tartoznak. Magától értetődő kötelességemnek tartom, hogy ezekben az esetekben is messzemenően képviseljük a lakosság érdekeit.

Most lezajlott a konzultáció. Mihez kezdenek az eredményekkel?
A konzultáció nemcsak az önkormányzat munkáját segíti, de a kerület jövőjét is formálja – természetes, hogy lesz folytatása, többféle módon is. Egyrészt a válaszok feldolgozása után világossá vált egy olyan irány, amit most cselekvési tervvé tudunk formálni. Másrészt látjuk, hogy folytatnunk kell a konzultációk sorozatát. Részben például a közösségi tervezés gyakorlatának további kiterjesztésével, ugyanis a lakossági észrevételek begyűjtése és felhasználása minden beruházást gazdagít. Nagyon fontos, hogy a fejlesztők is lássák, miként hasznosul, ha a közösség számára elfogadható, őket szolgáló beruházást valósítanak meg. Kiemelten jó gyakorlatnak tartom az Allende park megújításakor folytatott egyeztetési sorozatot, de a Petzvál park felújítását vagy nagyon aktuálisan a Diószegi úti játszótér bővítését is említhetném. Szeretnénk konzultációkat folytatni teljes kerületi szinten is, s időről időre újabb témákat megvitatni az itt élők minél szélesebb körével.

Milyen területekre koncentrál most az új cselekvési terv?
A válaszok alapján az önkormányzatnak a közlekedés kérdéseivel és környezetünk rendben tartásával kell leginkább foglalkoznia, de kiemelhetjük a zöldterületek további korszerűsítését is. Ezek olyan ügyek, amelyekért az elmúlt években már sokat tettünk, de látható, hogy folytatni kell a munkát. Az Újbudát érintő átmenő forgalom ezután is jelentős feladat elé állít minket. Ennek ellenére rendkívül fontos megerősítés számunkra, hogy az itt élők a kerékpáros közlekedés mellett az alternatív közlekedés további lehetőségeinek fejlesztését is fontosnak tartják. Tennünk kell az átmenő forgalom csillapításáért. Rövid távon a villamoshálózat fejlesztéséről, hosszú távon pedig a négyes metró meghosszabbításáról van szó. Sikerként élem meg, hogy a fonódó villamoshálózat második üteme ma már nemcsak vágyálom, hanem konkrét, megvalósítandó fővárosi terv, ahogyan végre terítékre került a rozsdaövezetek megújítása, valamint a Galvani híd is. A cselekvési tervben megfogalmazzuk egy mélygarázstervező program elindítását is. Természetes, hogy vágyunk a zöldfelületekre, ehhez pedig a parkoló autókat le kell vinni a föld alá, a kettő csak így egyeztethető össze. Ez ügyben érdemes követni Bécs példáját, ahol ez már régóta működőképes.

Hogyan és hol fejlődhet tovább a kerület?
Csakis úgy képzelhető el a fejlődés, hogy az semmit nem vesz el az élhetőségből. A közlekedési infrastruktúra fejlődése, a négyes metró, az egyes villamos vagy a fonódó villamosok hálózatának létrehozása mind az itt élőket szolgálják, a hétköznapjaikat segítik. Újbuda mára az egyik legvonzóbb fővárosi városrésszé vált. Ennek pedig az az oka, hogy itt valóban jó élni. Büszkék vagyunk rá, hogy számos közösségi programmal gazdagítottuk napjainkat, gondoljunk csak a Gyermeknapra, a Tavaszváró Piknikre, az Őszköszöntő Fesztiválra, vagy kisebb léptékben a B32 adta lehetőségekre. Fontos szempont számomra, hogy nemcsak az tesz élővé egy városrészt, ha a környezet és az infrastruktúra magas színvonalú, hanem az is, ha az ott élők tartalmasan és közösen tölthetik el az idejüket. Mindehhez hozzátartozik az is, hogy utcáink, tereink, parkjaink tisztasága kifogástalan legyen. A konzultáció megmutatta, hogy az újbudai polgárok mind a tájékoztató kampányt, mind pedig a szabályok és a büntetések hangsúlyosabbá tételét járható útnak tartják ennek megvalósításához. Érthető, hiszen mint az imént utaltam rá, egy kerület fejlődése közös ügy, és némileg közös felelősség is; a saját portája tisztán tartásáért mindenki maga felel, ahogyan az sem mindegy például, mennyi szemetet termelünk. Természetesen az önkormányzat felelőssége itt kiemelten fontos: megfelelő számú, kellő időben ürített, korszerű utcai szemetes mellett várhatjuk el a járókelőktől, hogy tartsák tisztán közterületeinket.

Van lehetőség érdemi változást elérni? Például növelni a zöldterületek arányát?
Természetesen. Teljesen egyértelmű, hogy növelni kell a zöldterületek arányát. A konzultáció is megmutatta, hogy az újbudaiaknak fontos a környezet védelme. Ez megmutatkozik abban is, hogy a többségük támogatja az elektromos közlekedés elterjesztésére tett erőfeszítéseinket, vagy azt a törekvésünket, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkentsük a szén-dioxid-kibocsátást a kerületünkben. A zöldterületek növelése érdekében az elmúlt időszakban 10 ezer négyzetméternyi betont számoltunk fel. 2010 előtt ugyanis az volt a tendencia, hogy mindent lebetonoznak, mert az a legolcsóbb fenntartási megoldás. Mi fontosnak tartjuk, hogy ez ne így legyen, erre azonban költeni kell. Az utak mentén zöldsávokat adtunk át, és létrehoztunk öt közösségi kertet is. A jövőben még több közösségi kert létrehozásához adjuk majd meg a kezdő lökést az önkormányzat által biztosított vetőmagokkal és földdel.

Mi lesz a következő konzultáció témája?
Számos olyan kérdés van, amelyről érdemes beszélgetni az itt élőkkel a közbiztonság megerősítésétől a kamerarendszer bővítésén vagy a polgárőrség erőteljesebb támogatásán keresztül az egészségügyi, illetve az oktatási intézmények korszerűsítéséig. A válaszokból látszik, hogy mi az, amit jól csinálunk: a 60+ programot ismerik, szeretik az itt élők, ám szükségesnek tartják a kedvezménykártya szolgáltatásainak bővítését. Erre a következő időszakban sort is fogunk keríteni.


(Újbuda)