A magyar sikertörténet 1998-ban indult. A Thyssen akkoriban még csak kormányrudakat gyártó autós divíziója több egyetemnek adta ki kutatási feladatként, hogy tervezzenek szervokormány-algoritmusokat. A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) három doktorandusza összerakott egy működő kormányrendszert, amely annyira profinak bizonyult, hogy azóta is meghatározza a multicég sikerét. Így jött létre a Budafoki út 56. alatt a cég elektronikai és szoftverfejlesztő központja, a Thyssenkrupp Components Technology Hungary, melyet ma is az egykori magyar mérnökhallgatók irányítanak.
Idegenvezetőnk, Naszádos László is a BME tanárából lett az újbudai központ vezetője. – 2003-ban kerestek meg, amikor a dinamikusan fejlődő cég az egyetem területén bérelt irodát, és sorban csatlakoztak hozzá diákjaink – számolt be az igazgató. Mikor kinőtték az egyetemet, saját helyre, végül tavaly a Budafoki úti irodaházba költöztek.
Világhírű magyar rendszer
Az itt fejlesztett okos kormányrendszerek a hagyományos, folyamatosan energiát felvevő hidraulikus rendszer helyett elektromotoros rásegítést alkalmaznak, így csak akkor fogyasztanak energiát, amikor a kormányt elforgatják, ezért akár 0,3 liter üzemanyagot is megtakarítanak száz kilométerenként, valamint műszakilag is megbízhatóbbak. Nem csoda, hogy a Thyssen magyar fejlesztése világhódító utat járt be. Az újbudai központ dolgozói létszáma húsz év alatt háromról 1200 főre nőtt, és mára a vállalat steering (kormányzás) üzletága gyártja le a világ összes kormányoszlopának negyedét, ezzel globálisan az öt legnagyobb kormányműfejlesztő között van.
Az újbudai a cégcsoport egyetlen szoftverfejlesztő központja, idetartozik minden, a legegyszerűbb kód megírásától a tesztpályákon zajló teljes, funkcionális tesztelésig. Az ezer mérnökből álló csapat 95 százaléka magyar, a legjobb szakembereket keresik, és a legnagyobb egyetemek tehetségei közül válogatnak. A budapesti Thyssenben rengeteg hallgató végzi szakmai gyakorlatát, akik közül sokan nyernek felvételt; a középvezetői csapat jó része néhány éve még diákként lépett az épületbe.
A kormánymű fejlesztésekor vezérlő szoftvereket írnak arra, hogy ha például balra tekerjük a kormányt, akkor hogyan forduljanak balra a kerekek és maga az autó. Az áttörést a 2010-ben bemutatott BMW X3 jelentette, amelyet a Thyssen-kormányművel dobtak piacra. Aztán sorra jelentkeztek be olyan prémiumgyártók, mint a Mercedes és az Audi, ma már pedig autók millióiban dolgoznak rendszereik, a cég kínai autógyárakba is szállít kormányműveket.
A központ vezetője szerint a sikerért meg kell küzdeni, hiszen autóiparban kemény verseny uralkodik. – Ez részben árverseny, részben innovációs vetélkedés. Azon dolgozunk, hogy a sofőr minél jobban érezze az utat a direkt, sportos vagy komfortos kormányzási lehetőségek függvényében. Ezeket hangolják tökéletesre a Thyssen mérnökei a finom szoftverbeállításokkal, amit az autógyárak meg is követelnek. Mi ebben, a kormányérzés kialakításában vagyunk a legjobbak – magyarázta Naszádos László.
A Thyssen ügyfelei, a legnagyobb autómárkák, élet-halál harcot vívnak, ennek megfelelően óvják az ipari titkokat. Az egyes autógyárak által rendelt fejlesztések elkülönülten zajlanak, még a tesztautókat is zárt trailereken szállítják a zárt tesztpályákra.
Biztosra mennek
Egy autó fejlesztése elképesztően sok időt és munkát igényel, egy vállalat egy adott modell gyártása előtt három-négy évvel kezd el tárgyalni a beszállítókkal. A Thyssen ilyenkor több ezer oldalas, részletes követelményrendszert kap, többek között a mechanikáról, a kinézetről, a működésről és az energiaellátásról. A beszállító ezután bemutat egy koncepciót. – Ilyenkor általában már van egy működő kormányrendszerünk, de az, hogy az adott autóban a kívánt sorozatszámban és minőségben hibamentesen működjön, még nagyon hosszú folyamat – magyarázza a mérnök. A biztonsági szabványok szerint 100 millió üzemóránként egy hiba fordulhat elő. Ezt kell produkálni, illetve bizonyítani analízisekkel, számításokkal, funkcionális, öregítő és élettartam tesztekkel.
A tesztlaborban az elektronika és a szoftverek működését szimulálják és mérik; a fékezésnek például számtalan aspektusát vizsgálják, egyebek mellett a hőmérséklet és a sebesség függvényében. A legizgalmasabb fázis, amikor a kormányművek bekerülnek a tesztautókba: először a Thyssen saját maga építette, könnyen átalakítható kocsijába, majd az adott márka tesztjárműveibe.
Átadjuk a kormányt?
A cég kifejlesztett egy autonóm járművet, hogy a jövő autóinak tulajdonságait tesztelhesse. Önvezető autót más is készít, a Thyssen rendszere viszont kompatibilis a szériaautókkal, és árában is elérhető. Ezekben tesztelik a cég egyik vívmányát, a fejlesztés alatt álló kormányoszlop nélküli kormányzást – a „steer by wire” rendszerben a kormányt és a kerekeket összekötő kormányoszlop hiányzik. Lehet, hogy ez csak nyolc-tíz év múlva kerül sorozatgyártású autókba, de akkor a mérnök szerint örülni fognak a gyárak, mert ha nincs kormányoszlop, akkor rengeteg hely felszabadul, amire nagy szükség van, például a kijelzők miatt. Az önvezető autókhoz egyenesen elengedhetetlen lesz a technológia, hiszen azok csak elektronikus úton tudják magukat kormányozni.
A jövő kihívásairól szólva Naszádos László elmondta, egyre nagyobbak a biztonsági követelmények és egyre inkább az önvezető funkciók felé mozdul az ipar, ami különleges követelményeket támaszt a kormányzással szemben. – Lehet, hogy kormánykerék már nem lesz a jövő autójában, de kormánymű biztosan. Ezek fejlesztése zajlik jelenleg is a Thyssenben – mondta el az újbudai központ vezetője.
T. D.
|
|
|
|
|
|
