Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
augusztus 14. vasárnap, Marcell

A Kopaszi-gát híres lakója

Újbuda   |   2014, november 28 - 00:00
Nyomtatóbarát változatSend by email

Vannak, akiknek rendszeres nyáresti programot biztosított, több helyen olvashattunk is róla, novemberben pedig újabb elismerést zsebelt be magának a Kopaszi-gát nem is annyira új lakója: a hód.

Novemberben az Év Természetfotósa pályázatán a Budapest új lakója című kép első helyezést ért el kategóriájában. Horváth Ádám fényképén előtérben a hód, mögötte pedig az éjszakai Lágymányosi híd fényei látszanak – a fotós több mint 300 órányi megfigyelő munkája összpontosul a fotón. De nem csak őt hozta lázba a Kopaszi-gáton lakó víziemlős élete; horgászok, gyerekes családok figyelték a nyári estéken útvonalát, szokásait.

A Kopaszi-gát híres lakójaA Kopaszi-gát növényvilágáért felelős kertészmérnök, Ivicsics János rutinszerűen vezet végig minket a gáton, mutatja, melyik fát hogyan kezelték le, hálózták körbe – hiszen a telepített fa értékesebb annál, semmint hogy a hód elrágja. Aztán mutatja a bokorfüzeket lent a parton, amelyek a korábbi kidőlt fák gyökérsarjairól hajtottak ki – ha ezeket rágja, azzal nem tesz kárt. Jó néhány helyen barna festéknek tűnő „kezelés” látszik a fákon. Ez az anyag csak a sebfelületet zárja le a megrágott növényen, újabb hódrágástól nem óv. A seblezárásnak amúgy is tenyészidőben van nagyobb jelentősége, hogy megakadályozza a gombák vagy a baktériumok bejutását.

A gát végén megtaláljuk a járatot a partfalban; itt látják mozogni a hódot a horgászok mostanában. A készülő laknál majdnem elvágódunk – ahogy a hód építkezik és hordja ide a gallyakat, az agyagos földet folyton áztatja vizes bundájával, ettől válik csúszóssá a talaj. – Ez friss lehet, most döntötte le nemrég – mutat egy vastagabb hajtásra a szakember. – Szerintem takarni akarta vele ezt a járatot! – teszi hozzá.

Több csavart fűz körül is forgács gyűlt fel, a parton lehántolt vesszők sorakoznak. A hód növényevő, főleg a fiatal vesszők zsenge kérgét szereti. – Ezeket megritkította, helyettünk is dolgozott, ezeket már nem kell metszeni – mondja a kertészmérnök, majd elmeséli, hogy az állat az élő Duna oldalon több öregebb nyárfát is megrágott, volt, amelyiket ki is döntötte. Ez a természet rendje – a korosabb partmenti fákat a szél is kidöntheti, majd sarjakról újra indulnak, így mindig van egy folyamatos utánpótlás.

Ivicsics János szerint már néhány éve itt élhet az utóbbi hónapokban nagy érdeklődésre szert tévő állat, valószínűleg kicsinyei is vannak. Az új lakó és feltételezett családja viszont nem okoz több gondot, mint mondjuk, az öbölben mára elszaporodott szarkák és dolmányos varjak, amelyek rendszeresen fosztogatják a szemeteseket.

K.V.

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Orosz hadifoglyok Újbudán  

Fotó: fortepan/Országos Széchényi Könyvtár

Az „orosz” foglyok egy része nemzetiségét tekintve nem volt orosz, és több nyelvész rájött, hogy ez kitűnő lehetőség a finnugor nyelvi kapcsolatok kutatására. Munkácsi Bernát az Esztergom melletti táborban talált adatközlőkre. Volt olyan pillanat, amikor ott 73 mordvint, 56 cseremiszt (saját nyelvükön: mari), 39 votjákot (udmurt), 2 zürjént (komi) tartottak nyilván. A kutató az udmurtoktól legkevesebb 522 népdalt, 30 mesét és elbeszélést, 53 néprajzi közlést, 9 pogány imádságot, több találós kérdést, közmondást és tengernyi, addig tudományosan feldolgozatlan szót gyűjtött.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.