A vadon élő állatokra és élőhelyeikre, a haszonállatainkra és tartásukra, valamint számos kórokozóra és kártevőre is összetett folyamatok hatnak, elég csak az átlaghőmérsékletek növekedésére és következményeire gondolni. A globális felmelegedés már napjainkban is jelentősen kezdi megváltoztatni például az állatfajok Földünkön kialakult természetes elterjedését.
Tapasztalható, hogy a mediterrán területekről ismert rovarfajok tömegesen lepik el Magyarország tájait. A horvát tengerpartról jól ismert kabócák ciripelése például már a kerületünkben is hallható. A néhány éve megjelent zöld poloska vagy a harlekinkatica gyakorlatilag a mindennapjaink szerves részévé vált. Igazi természetes ellenségük nincsen, így egyedszámuk rohamosan képes növekedni, sok esetben kiszorítva őshonos rokonaikat. A felmelegedés egyre északabbra tolja ezen úgynevezett behatoló (invazív) rovarok elterjedését, mivel az enyhe telek miatt egyre nagyobb számban át tudnak telelni hazánkban is.
A klímaváltozás a méhek és a dongók életére is kedvezőtlenül hat. A szélsőséges éghajlati ingadozások a növények virágzását kiszámíthatatlanná teszik, amihez a méhek és dongók csak nehezen tudnak alkalmazkodni. Ebből következően a méztermelés csökkenésével egyidejűleg a beporzás mértéke és a mezőgazdasági termelés mennyiségei is jelentősen ingadozhatnak, visszaeshetnek. Kínában például már kézi porzással igyekeznek növelni a beporzás hatásosságát, és így növelni a leendő terméshozamokat.
A klímaváltozás felborította a madarak megszokott életvitelét is. Előfordul, hogy előbb raknak tojást, ekkor a fiókák sok esetben nem az optimális élelmiszerbőség idején kelnek ki. Ez hozzájárul az elhullások számához is, ami már most érezteti hatását egyes madárfajok egyedszámának visszaesésében. Szintén hatást gyakorol a klímaváltozás a madárvonulásra, jó példa erre a közismert fehér gólya, amelynek főleg dél-európai állományai a téli időszakban ma már nagy arányban fészkelő területükön maradnak, hiszen nem alakul ki táplálékhiány. A kistestű madarak vonulásában is meghatározó szerepe van az egyre gyakoribb extrém időjárási helyzeteknek. Így például a hazai fecskeállomány jelenleg tapasztalható összeomlásában – a közvetlen emberi hatásokon túl, mint a fészkek leverése, táplálékbázisuk csökkentése – jelentős szerepet játszanak a sivatagi viharok, amelyek a fecskék tömeges elhullását okozzák a szaharai területeken.
A klímaváltozás a nagy testű állatok számára sem kedvező. Bár elsősorban a messzi északon élő jegesmedvék egyedszámának csökkenéséről olvashatunk a leggyakrabban, a mérsékeltövi nagyvadak is veszélyben vannak. A kisebb testű, széles táplálékspektrumú rágcsálók jobban át tudják vészelni a kedvezőtlen időszakokat, mint a nagy testű, szűk tápláléktípusokat fogyasztó nagyvadak. Ebből következően egyre több szárazföldi nagyvad kerülhet a veszélyeztetett fajok listájára vagy a kihalás szélére. Természetesen a háziasított jószágok – szarvasmarha, sertés, baromfi – tartáskörülményeit is felülírják a hosszú nyári hőhullámok. Felmerülhet, hogy nemcsak új haszonnövények termesztését, hanem a tartós meleget jobban elviselő, kisebb vízigényű állatfajták tenyésztését is érdemes támogatni.
A tapasztalt kedvezőtlen hatások miatt Újbuda Önkormányzata az idei Állatok Világnapja alkalmából kiírt iskolai rajzpályázat témájaként a „Hogyan hat Földünk állatvilágára a klímaváltozás?” témakört választotta. A kérdés aktualitását és a tanulók érzékenységét mutatja, hogy számos igen színvonalas alkotást küldtek be a pályázatra, amelyekből mi, felnőttek is azt vonhatjuk le következtetésként, hogy a gyerekek is nagyon időszerűnek érzik a hatékony változtatások társadalmi szintű megtételét a jövő generációi érdekében.
KEHOP – 1.2.1 – 18 – 2018 – 00001 azonosító számú, „Helyi klímastratégia elkészítése és komplex szemléletformálás Budapest XI. kerületében, Újbudán” című projekt