A nemzetközi kapcsolatokért és kultúráért felelős alpolgármester pár héttel ezelőtt Strasbourgban mutatta be a Bartók-negyed koncepciót, amely a XI. kerület kulturális városrészének fejlesztését foglalja magában egészen 2030-ig. A teljes koncepciót ősszel teszi elérhetővé a kerület, a már látható fejleményekről beszélgettünk az alpolgármesterrel.
• Júniusban Strasbourgban jártál, ahol az Európai Parlamentben mutattad be Újbuda kulturális városrészének, a Bartók-negyednek a fejlesztési folyamatát. Hogyan fogadták a résztvevők a magyarországi koncepciót?
Megtiszteltetés volt számomra, hogy az Európai Parlament elnöki pulpitusáról beszélhettem a Bartók-negyedről és az Insert programról. Kollégáimmal igyekeztünk a lehető legjobban kihasználni ezt a lehetőséget, és minél több információt átadni az újbudai projektről Európa vezetőinek. A prezentációban azt mutattam be, hogy az Újbudán már meglévő kulturális lehetőségeket, erőforrásokat hogyan tudjuk még inkább elérhetővé tenni a lakosság számára. A konferencián számos városvezetővel találkoztunk, például Franciaországból, Spanyolországból, Svédországból, Lettországból és Észtországból. Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk.
• Nyilatkozataidból kitűnik, hogy fontosak számodra a kulturális és a zöld fejlesztések. A Bartók Béla úton gomba módra jelennek meg a galériák és a gasztrokulturális helyiségek. Így a forgalom is egyre nagyobb. Hogyan lehet a projektet a növekvő érdeklődés mellett zölden tartani?
Tíz-tizenöt évvel ezelőtt áldatlan állapotok uralkodtak a negyed területén. A 7-es busz megállás nélkül pöfékelt, a dugók mindennaposak voltak. Aztán szerencsére a 4-es metróval jelentős mértékben csökkent az autós forgalom a Bartók Béla úton. A leendő Galvani híd pedig várhatóan megint csak segíti majd a belvárosi forgalom mérséklését. Ezek országos politikai kérdések, de a tervek megvalósításáért rendszeresen lobbizunk a kerülettel. Emellett helyi szinten is dolgozunk aprónak tűnő megoldásokkal, amelyek mégis nagyon fontosak a kerület zöld ökoszisztémájának megóvásához. Például folyamatosan bővítjük a kerület faállományát, gyakoriak az ültetések, amelyeket sok esetben civilekkel együtt viszünk véghez. De nem lehet mindenhová fát tenni, ezért bokrokat és dézsákban elhelyezett virágokat is telepítünk. Emellett kreatív megoldásokkal is élünk. A legutóbbi a Platán-projekt, ahol elöregedett és kivágott platánfák törzséből egy együttműködés részeként rovarhoteleket készítettünk a Szent Gellért térre, segítve az ökoszisztéma megóvását, illetve utcabútorokat hoztunk létre, így visszaadva a fákat a közösségnek a közösség erejével. Fontos, hogy a város nemcsak az itteniek együttélésének színtere, hanem kontrollált keretek között más élőlényekkel is közös otthonunk, aminek egyre nagyobb szerepe van az ökológiai egyensúly és a biodiverzitás fenntartásában. Nem állítom, hogy ezek a lépések megállítják a klímaváltozást, a közösségi akciók az ügy fontosságára hívják fel a figyelmet.
• Vannak olyan vállalkozások, amelyek a zöld szemlélet ígéretével költöznek a városnegyedbe?
Eleve olyan szolgáltatókkal keresünk partnerséget, amelyeknek szívügyük a környezet megóvása. Az már alapvető, hogy a gasztrokulturális helyek nem használnak műanyag eszközöket, és a legtöbbjük biciklis parkolót telepít a terasza elé. Önkormányzati szinten lényeges feladat, hogy a kérdést hosszú távon is napirenden tartsuk. A kormány által az uniós támogatások kontójára felújított közigazgatási épületek helyett inkább a társasházak renoválását, a belső kertek zöldítését preferáljuk. Az esztétikai tatarozások mellett érdemes a szigetelést is cserélni, ezzel jelentős mértékben lehet hozzájárulni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. A lakossági fórumok résztvevői nagyon hasznos ötleteket adnak. Így a Bartók-negyed minden generáció számára szerethető és élhető lesz.
• A környéken lakók nem félnek attól, hogy a Bartókon bulinegyed lesz?
Jó kérdés. Mindent megteszünk azért, hogy ez ne így legyen. Október környékén szeretnénk a képviselő-testület elé vinni erre vonatkozó javaslatainkat. Az előterjesztések a nyitvatartást és a teraszengedélyeket fogják szabályozni. A szórakozóhelyek most éjfélig lehetnek nyitva, a Bartók Béla út viszont elég széles ahhoz, hogy a hangot ne verje vissza. Ezért onnan nem, de a Bercsényi utcából több panasz is érkezett a hangoskodások miatt. Az ottani kiülős helyek méretét mindenképpen csökkenteni kell. Lehet, hogy az emberek csak 23.00 óráig söröznek, de gyakran hajnalig tovább-buliznak.
• A Bartók-negyed projekt szerves része az uniós UIA (Urban Innovative Actions) CUP 4 Creativity projektnek, amelyre az önkormányzat által vezetett partnerség 1,5 milliárd forintos támogatást nyert. Legutóbbi számunkban részletesen írtunk erről. Röviden miről van szó?
Nehéz erről röviden beszélni. A UIA CUP 4 Creativity projekttől több nevesített eredményterméket várunk. Az egyik ilyen, az Insert alprogram keretein belül számos helyi kezdeményezés megvalósult már, például a Szabad a tér pályázat és a Ménesi utcabál. A felmérések alapján a kerületiek több olyan kulturális és szórakozó csomópontot szeretnének, ahol összejöhetnek, egyebek között például egy pétanque-pályát. Őket köti majd össze az Insert applikációja, amely szeptembertől élesben működik. A projekt másik része az Adaptér, azaz a jövő év elején nyíló Art and Tech Center. Újbudán már így is erős az IT-szektor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek (BME) köszönhetően. Az Adaptérben a helyiek az ottani eszközökkel gyakorlati tudást szerezhetnek. Lesz például podcaststúdió, 3D-s nyomtató, ezeket a kerület lakosai az intézményben alkotási célra használhatják majd. Emellett a projekten belül önkormányzati tulajdonban lévő, festőközösségeknek szánt szuterénhelyiségeket is renoválunk, és megújítottuk a MU Színház tetőszerkezetét.
• Az Adaptér megnyílásával és az Insert használatával mit fognak érzékelni Újbuda lakosai? Milyen pozitív változást hoz majd ez az életükbe?
A projekt végső célja egy erősebb, de mégis hozzáférhetőbb közösség létrehozása Újbudán a kultúra és a technológia révén. A már meglévő lehetőségek, erőforrások, pezsgések szinergiája új kapcsolatokat hoz létre az itt lakó, tanuló, dolgozó emberek között. Azt várjuk, hogy a passzív kultúrafogyasztástól kicsit el tudunk mozdulni az aktív létrehozás irányába. Az így kialakuló erős közösségek pedig csökkentik a magány érzését, jelentősen növelik a mentális egészséget, és élhetőbb, boldogabb hellyé teszik a várost mindenki számára.
Tóth Kata
|
|
