A dokumentumkiállítás fényképeit – amelyeket az ukrán nagykövetség bocsátott az önkormányzat rendelkezésére – Ukrajnából menekülők készítették mobiltelefonjaikkal azután, hogy a házukat szétlőtték vagy lebombázták. Megörökítették, mi maradt az otthonukból, ahol pár órája ebédet főztek, vagy abból a kórházból, ahol nemrég még gyógyítottak. László Imre, Újbuda polgármestere beszédében rámutatott, a fotók átélhetővé teszik a háború borzalmait és az ezzel járó felelősséget. – A háború képei olyan döbbenetes valóságot rajzolnak elénk, amiben egy kegyetlen agresszor kibillenti az idő normális menetét, a teret pedig üressé, szürkévé és félelmetessé teszi. Ukrán polgároknak, köztük kárpátaljai magyaroknak kell emiatt olyan egzisztenciális döntéseket hozniuk, melyeket ők nem akartak meghozni – fogalmazott László Imre, majd Ukrajna budapesti nagykövetét méltatta, hogy felerősítette a szabadság hangját a Putyin-párti politikával szemben.
– A képeket nézve óhatatlanul is el kell képzeljük, mi lenne, ha a mi házaink lennének szétbombázva, ha a Villányi úton tankokkal kellene szembenéznünk, ha az ablakokból nekünk kellene visszalőni, és a mi gyerekeink menekülnének le a 4-es metróba. A fotók megmutatják, a háború itt és most történik, közvetlen közelünkben – összegezte a Budapest több pontjára is költöző vándorkiállítás küldetését Barabás Richárd alpolgármester. Orosz Anna alpolgármester szerint a képeken látott szörnyűségek arra is figyelmeztetnek, Magyarországnak támogatnia kell az EU-t, hogy egységesen tudjon fellépni az orosz agresszióval szemben.
Ljubov Nepop, Ukrajna magyarországi nagykövete érzelmektől fűtött beszédben számolt be az orosz megszállók kegyetlenkedéseiről, amit Hitler tetteihez hasonlított. – Lebombázták a rákos gyerekeket gyógyító kórházakat, iskolákat, szülészeteket, megölve anyát és gyermekét, és azt a színházat, ahol a hajléktalanná vált lakosságot bújtatták. Tankkal kilőttek egy idősek otthonát, Csernyihivben tíz, kenyérért sorban álló embert lőttek le – sorolta a civilek ellen elkövetett gyilkosságokat a nagykövet, aki szerint bár Putyin azt állítja, nácitlanítani akarja Ukrajnát, az orosz elnök ma éppen a népirtás és a nácizmus jelképe. Köszönetet mondott Magyarországnak a szolidaritásért és a támogatásért, ugyanakkor hangsúlyozta, a háborúból úgy nem lehet kimaradni, ha nem teszünk semmit az agresszor megállításáért. – A békéért ki kell állni – jelentette ki Nepop, majd további segítséget kért hazánktól és Európától. Úgy véli, a tétlenség Ukrajna bekebelezéséhez vezethet, ekkor pedig már senki nem mondhatja, hogy ez nem az ő háborúja. Egy orosz propagandistát idézett, aki szerint Ukrajna csak egy megálló az orosz érdekszféra biztosításának útján, az oroszoknak terveik vannak a NATO-val és Magyarországgal is. Hozzátette, egy felmérés szerint az orosz közvélemény 86 százaléka támogatja, hogy országuk megtámadjon NATO- vagy EU-országot, az elsők között Lengyelországot.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere kiemelte: a magyar kormány százmilliókat költ arra, hogy elhitesse, az ellenzék katonákat akar küldeni Ukrajnába, amit maga az ukrán nagykövet is cáfolt. A főpolgármester hozzátette, a kormány abban is hazudik, hogy nem szállítanak fegyvereket Magyarországon keresztül. – Magyar nemzeti öntudatomban felháborít, amikor valaki az emberséget megpróbálja szembeállítani a magyarság érdekeivel. Aki embernek silány, az magyarnak is alkalmatlan – idézte Tamási Áron szavait Karácsony Gergely, aki szerint ha nem tudunk emberségesen hozzáállni a konfliktushoz, akkor eláruljuk a magyar nemzeti érdeket, mert hazánknak nem érdeke, hogy Putyin szabadon garázdálkodhasson különböző országokban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz katonai erőt a gázszállítmányokból finanszírozzák, ezért amíg Európa és Magyarország az orosz gáztól függ, addig Putyin azt csinál, amit akar. A kormánynak köszönhetően ma az orosz gáztól leginkább függő ország Magyarország, amin változtatni kell hosszú távon – fogalmazott.
A főpolgármester végül emlékeztetett: a magyar kormánynak már egyetlen szövetségese sincs a háború kérdésében, 1848 és 1956 végkimeneteléből kiindulva pedig el kellene döntenünk, Kossuth vagy Haynau, Nagy Imre vagy Kádár utódai vagyunk.
T. D.
|
|
|
|
|
