Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
július 1. péntek, Tihamér, Annamária

Újbuda fantasztikus értékekkel bír, de ezeket meg is kell védeni

Újbuda   |   2022, március 28 - 08:53
Nyomtatóbarát változatSend by email

Mit lehet kezdeni a korábban válogatás nélkül engedélyezett ingatlanfejlesztések eredményeként betelepülők tízezreivel? Hogyan védhetők meg Újbuda értékei előremutató fejlesztésekkel, amikor minden nemes ügyet lerángatnak a politika mocsarába? Ezekre kerestük a választ a László Imrével folytatott félidős interjúban, amelyből az is kiderül, hogy a mostoha sorsú egészségügyben edződött polgármester természetes közege a válsághelyzet, így nem ijesztik meg a felülről érkező szorongatások.

• Újbuda, lélekszámát tekintve, Budapest legnagyobb kerülete, amelyet változatosságánál fogva is kihívás igazgatni. Az önkormányzat ugyanakkor egységes arculatot szeretne adni a kerületnek. Hogyan kezdtek neki ennek a munkának, és hol tartanak most?
Szeretik, és ezért rengetegen választják otthonuknak a kerületet, de én elfogult vagyok, mert itt élek, és mert ismerem Újbuda fantasztikus értékeit. Ezt viszont igazolja az a világranglista, amely a legélhetőbb települések sorában Újbudát a 7. helyre teszi. Ez rendkívüli eredmény, miközben Budapest a 30. helyen végzett. A kerület különlegessége az is, hogy nem kevesebb, mint 21 városrészből áll, és ez a szám is növekszik. A Lágymányosi-öböl partján ugyanis épp egy önálló városrész formálódik, ahol 40 ezer ember fog élni, dolgozni, tehát csak az öböl környéke egy Szekszárd méretű városként értelmezhető. Az én lakhelyem, Tóváros fejlesztése is folyik, ahová hamarosan szintén több ezren költözhetnek be, ezért a legfontosabb feladat, hogy bevásárlási és kulturális szolgáltatásokkal tarkított környezetet alakítsunk ki, ahol van elég óvoda, bölcsőde, játszótér, sportolási lehetőség. E kettő lesz tehát a 22. és a 23. városrészünk. A XI. egy rendkívül heterogén kerület, ahol szinte minden földrajzi viszony megtalálható, a hegyektől a Duna-partig. Újbuda területének 52 százaléka zöld. Legfontosabb feladataink egyike, hogy ezeket az értékeket megőrizzük, és megelőzzük, hogy beépítésekkel rontsuk saját életkörülményeinket.


• Pedig éppen azt látni, hogy egymás hegyén hátán épülnek méretes ingatlanok. Az állam pedig mintha nem a lakosság, hanem a befektetők érdekeit képviselné. Hogyan tudják mérsékelni a hatásokat?
Amikor 2019 őszén átvettük a kerület vezetését, azonnal bekértem a kiadott építési engedélyek listáját a főépítésztől. Kiderült, 14 500 lakás építésére adtak ki korábban engedélyt, ami a jog szerint visszavonhatatlan. Újbudán 32 lakópark épült, illetve épül most is korábbi engedélyek alapján, amihez kénytelenek vagyunk alkalmazkodni, és ezekhez igazodva kell élhető környezetet kialakítanunk. Eközben sajnos erőteljes törekvés figyelhető meg a beépíthetőség növelésére, a zöldfelület csökkentésére. Tavaly elindult a barnamezős, rozsdaövezeti területek beépítését célzó kormányzati intézkedéssorozat, amelynek kapcsán megkérdezték tőlünk, kívánunk-e Újbudán rozsda­övezeti területeket létrehozni. Azt mondtuk, nem kérünk belőle, hiszen Újbuda megtelt. A válaszlevelünk ellenére azonban sorozatban érkeznek a Gulyás Gergely által szignózott levelek, amelyek arról szólnak, hogy a kormány számos barnamezős területen építési lehetőséget biztosít. Azt is lehetővé tették, hogy ha ehhez az önkormányzat nem járul hozzá, kiemelt állami beruházássá lehet nyilvánítani a területet. Ha ez megtörténik, a kerület elveszíti a legminimálisabb beleszólási lehetőségét is a beruházás alakulásába. Most ülünk le azokkal a beruházókkal, akik lehetőséget kaptak rozsdaövezeti beépítésre, és településrendezési terv keretében hozzájárulást kérünk, hogy a fejlesztés környéke élhető legyen: lehessen óvodába, bölcsődébe járni, bevásárolni, orvoshoz menni.


• Az egyik legnagyobb népességrobbanást Budapest első felhőkarcolója, a 140 méter magas Mol-torony és környéke fogja okozni. Velük is sikerül egyezkedni, kárt enyhíteni?
Ez is egyik fájó pontunk. Hihetetlen, de 25 ezer munkahelyet és 3 ezer lakást hoznak létre a Duna-parti városrészben. Elődeink jelentős mulasztása, hogy 2017. december végéig el kellett volna készülnie azoknak a településrendezési terveknek, amelyek biztosítják a terület élhetőségét. Már most több ezer ember él ott, miközben elfelejtettek orvosi rendelőt és infrastruktúrát kialakítani. Pedig nem kellenek hallatlan szellemi képességek ahhoz, hogy megértsük, lakóépületek átadásakor igények jelennek meg. Elődeink egyedül a fonódó villamos kiépítését használták ki, a Dombóvári út végéig. A környék útjai azonban, mint például a Budafoki út, jelen pillanatban is túlterheltek. De akkor 25 ezer ember hogyan fog ide bejárni dolgozni? Azzal az egy villamossal? Ebben az ügyben a beruházóval, valamint Vitézy Dáviddal (a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója – a szerk.) is folyamatosan tárgyalunk, hogy rendezzük a közlekedést és a humán infrastruktúrát.


• Korábban fontos célként jelölte meg a távlatokban gondolkodást és a lakosságközpontú konszenzust. Legutóbb a Kelenföldi Városközpont újjáépítésének kérdésében volt szükség a kompromisszumra, ahol a helyiek, a főváros és az önkormányzat érveit kellett összefésülni. Sikerült?
Már az indulás kompromisszum volt. Az üzletközpontot 80 százalékban tulajdonló főváros indította el az értékesítési folyamatot, majd megkerestek minket, hogy csatlakozzunk. Azzal a feltétellel tettük ezt meg, hogy az elbírálás fő szempontja az lett, hogy a beadott tervek alapján kinek az elképzelése esik egybe a helyben lakók igényeivel. Tehát vétójogot kaptunk, amivel a végén éltünk is, amikor kiderült, hogy a főváros a bérlőkkel szükséges egyeztetéseket nem tudta lefolytatni. Ezt megelőzően mi tárgyaltunk az üzletközpontban dolgozókkal, majd jeleztük a főváros felé, hogy komoly feszültségek alakultak ki. Aztán beérkeztek a pályázatok, melyek többsége magas épületekről szólt, így vétóztunk. Ezek a tények. Persze a Fidesz végig támadott, hogy mi az emberek ellen építkezünk. Akkor miért nem tiltakoztak, amikor a városközpont mellett épült három toronyház kiemelt állami beruházásként? Vagy amikor a Műszaki Egyetemen egy 16 méteres épületet kivettek az építési szabályozás alól, hogy – szintén kiemelt állami beruházásnak címkézve – egy 40 méter magas épületet húzzanak fel a helyére. A városközpont ügyében politikai hecckampány játszódott le, tiltakozásokkal, petíciókkal, hatalmas aggódásokkal, Simicskó képviselő úr felháborodásával. Ezeknek semmi alapja nem volt. Az üzletközpont dolgozóit olyan feszültségbe kergették bele, amit nem tudok megbocsátani. Egy fontos közösségi ügyben a politikus feladata nem az, hogy politikai célok érdekében hecceljen, hanem szolgálja az itt élő embereket, képviselje az érdekeiket.

• Mégsem maradhat örökké ilyen romos állapotban a Tétényi úti üzletközpont, egyszer valahogy fel kellene újítani….
Nem zártuk le a történetet, dolgozunk az ügyön. A területre vonatkozó építési szabályzat lehetővé teszi a magasépítést, ezért a területet ki fogjuk venni a szabályzat hatálya alól, megakadályozva ezzel, hogy toronyépületek épülhessenek ezen a helyen. Azt, hogy mi legyen a megújuló építési szabályzatban, a civilekkel fogjuk lépésről lépésre egyeztetni. Arra viszont még nem tudok válaszolni, hogy ezen a területen pontosan mi lesz, ez a tárgyalásoktól függ.
Az egészségügyben azonban olyan komoly beruházások sora érik be, akár még az idén, ami ritka a kerületek között. Gyermekegészségügyi Centrum, Diabétesz Központ, Madárhegyi Gyermek Centrum. Megelőzendő a félreértéseket, nem azért kerültek fókuszba ezek a fejlesztések, mert egykor én vezettem a Szent Imre Kórházat. Nekünk az a feladatunk, hogy kövessük az élet szülte igényeket. A Gyermekegészségügyi Központról 2017-ben elődeink írtak alá az állammal szerződést az Egészséges Budapest program részeként. Az 1,2 milliárd forintos állami és 500 milliós önkormányzati forrásra tervezett beruházás során egy régi szakközépiskolát kezdtünk átalakítani. A kormány azonban úgy döntött, nem adja oda a kerületnek az 1,2 milliárdot, ami patthelyzetet teremtett. Egy tévéadásban azt mondtam, tudomásul veszem a döntést, de ki fogok tenni egy molinót az épületre azzal a felirattal, hogy a kormánynak már a gyerekek egészsége sem számít. Ezt meghallotta Fürjes Balázs államtitkár, aki felhívott, megbeszéltük a dolgot, és intézkedett. Így sikerült csak megkapni a pénzt, amire ők már korábban kötelezettséget vállaltak. De a sikerhez más is kellett. A főváros évi 10 milliárdot kap egészségügyi célokra, az atlétikai világbajnokság befogadásáért cserébe, ebből jutott nekünk tavaly 1,4 milliárd forint. de ez csak karácsony után érkezett meg. Azt vajon hogy lehet elkölteni 2021-ben? Idén még várunk a kormánytól egy részletet, de a lényeg, hogy a felépülő centrum nemcsak Újbuda, de a XXII. kerület, Érd, Diósd, Törökbálint és Biatorbágy mintegy 40 ezer gyermekjáróbetegének szakellátásáért fog felelni egynapos sebészettel kiegészítve. Fantasztikus eredmény, hogy ezzel nálunk valósul meg a hazánkban csak áhított poliklinikai működés. Az pedig, hogy a Diabétesz Központ egy helyen lát majd el felnőtteket és gyerekeket, az egész országban egyedülálló lehetőség. Madárhegy beépülése úgy fejeződött be, hogy az égvilágon semmilyen infrastrukturális fejlesztést nem hajtottak végre: nincs semmilyen oktató-nevelő intézmény, az ott lakók Gazdagrétre vitték a gyerekeket. A madárhegyi gyermekközpontban ezért óvoda, bölcsőde, játszótér és gyermekháziorvosi rendelő is lesz.

• Marad fejlesztenivaló a hátralévő két és fél évre is. Válaszra várnak például az egyre növekvő városi autóforgalom és a parkolás kérdései. Lesz ezekre megoldás, illetve pénz?
Mára sikerült olyan gazdaságosan működtetni az önkormányzatot, ami a nehéz időkben is lehetővé teszi, hogy jusson pénz minden fontos területre. Ebben segítségemre volt az a 16 évnyi kórházigazgatói múltam, amikor egy forráshiányos területet irányítottam. Üzenem a politikai ellenfeleimnek: én arra szocializálódtam, hogy pontosan, gazdaságosan tudjak egy szervezetet működtetni. Ennek az eredménye, hogy most nem kevesebb mint 30 milliárd forintja van az önkormányzatnak a kerület ügyeinek megoldására. A másik oldalról viszont érdemes megnézni, hogy amíg a több mint 152 ezer lakosú Újbuda az ország negyedik legnagyobb városaként 30 milliárdból gazdálkodik, addig az alig 96 ezer fős Székesfehérvár költségvetése átlépte a 100 milliárd forintot, Debrecené a 180 milliárdot. Mindenki döntse el, mi a sok, és mi a kevés. A parkolási övezeteket kiterjesztjük, de senki ne ijedjen meg, mert a Szentimrevárosban, Gazdagréten vagy Őrmezőn kialakított fizetős zóna az ott élőkre nem vonatkozik, számukra az engedély jelképes összegért megváltható az egész kerületre. Ez azért szükséges, mert a Kelenföldi pályaudvar parkolója fél nyolckor megtelik, így az agglomerációból érkezők kerületszerte teszik le a kocsijukat. Emiatt mára P+R parkolóvá vált Újbuda. Ezt szeretnénk korlátozni, hogy minden kerületi polgár a lakóhelyén tudjon parkolni.

T. D.

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Zöld jelzést kapott a civilektől a saroktelek új koncepciója  

Már csak egy gyerekeket ábrázoló stukkó emlékeztet arra, hogy az Ulászló utca–Zsombolyai utca–Kökörcsin utca által határolt telken egykor védőnői szolgálat működött, a dzsungelre hajazó terület mégis nagy szerepet játszik a helyiek életében. A saroktelek változatos növényzete és élővilága zöld falként védi a környéken élőket a város ártalmaitól. Ezért töltötte el őket aggodalommal, amikor a kétezres évek óta fejlesztésre szánt területről az önkormányzat kimondta, eljött a megújulás ideje. A jelek szerint azonban a civilek igényei kaptak elsőbbséget.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.