Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
december 10. kedd, Judit

Nem egymáshoz, önmagukhoz kell mérni a gyermekeket

Újbuda   |   2018, július 5 - 14:04
Nyomtatóbarát változatSend by email

Az újbudai óvodákban a 2018. január 1-jei adatok szerint összesen 3789 gyermeket láttak el, közülük 555-öt a Gazdagréti Óvoda székhelyén és két telephelyén. Gazdagréti Óvoda vezetőjét, Jánosné Szedlacsek Évát és Herceginé Nagy Zsuzsanna óvodapedagógust a gyermekek iskolaérettségéről kérdeztük.

Jánosné Szedlacsek Éva intézményvezető az idei jelentkezésekkel kapcsolatban elmondta: minden segítséget igyekeztek megadni a szülőknek ahhoz, hogy még a beíratás előtt megismerhessék az intézményt. Nyílt napokat szerveztek, és az óvodapedagógusok is folyamatosan a szülők rendelkezésére álltak. Az Aranykapu telephelyen volt a legnagyobb a jelentkezés, de az összes olyan gyermeket felvették, aki 2018. szeptember 1-jéig betölti a harmadik életévét, a hároméves korukat december 31-éig elérők pedig előjegyzésben vannak, így mindenki időben elkezdheti az óvodát. A sasadligeti ingatlanfejlesztések egyelőre nem éreztetik a hatásukat, ugyanis még csak a műszaki átadások fázisában van a beruházás, így a beköltözés várat magára. – Még nem tudható, pontosan hány óvodáskorú gyermek költözik ide, de férőhelyhiánytól nem kell tartanunk, ugyanis a mostani épületbővítés révén lesz elég hely mindenkinek – tette hozzá az intézményvezető.
A Gazdagréti Szivárvány Óvoda telephely építési munkálatai idén januárban kezdődtek, erről időben tájékoztatták a szülőket is. Ez idő alatt folyamatos volt az óvodai ellátás, a nyári időszakban 200 gyermeket az intézmény másik két telephelyén helyeztek el. – Bár minden építkezés jár kellemetlenségekkel, a megújult óvoda, azt hiszem, mindenkinek hasznára válik majd. A férőhely- és udvarbővítésen, valamint a teljes felújításon kívül nagyon fontos, hogy tornateremmel is bővül az intézmény, így már nem a csoportszobákban és az udvaron kell megoldanunk a gyerekek testmozgását, hanem a legmegfelelőbb körülmények között tehetjük ezt meg – hangsúlyozta Jánosné Szedlacsek Éva.
A nevelési év tapasztalatairól már Herceginé Nagy Zsuzsanna óvodapedagógus társaságában nyilatkozott az óvoda vezetője. A gyermekek fejlődésével kapcsolatban elmondták: mostanában gyakrabban tapasztalható, hogy az óvodába érkező gyermekek érési folyamata először lassabb, majd „belelendül”, és kialakulnak az iskolaérettséghez szükséges képességek, szociális készségek. Minden szeptemberben felmérik a tankötelezettség előtt álló gyerekek képességstruktúráját, így az év végéig jobban követhető, melyikük hogyan áll. Hangsúlyozták, hogy ez nem verseny, nem a gyermekek egymáshoz hasonlításáról van szó, minden esetben csakis önmagukhoz mérik őket. Ha valakinél nehézséget látnak a részképességek fejlődésében, akkor az óvodapedagógusok természetesen fejlesztik a gyerekeket, szigorúan játékos formában, a csoportok keretein belül. Nehezebb esetben az óvoda gyógypedagógusát is bevonják, szociális éretlenség láttán pedig az óvoda pszichológusa is segíthet. Az egyes felmérésekről, vizsgálatokról természetesen a szülőket is tájékoztatják, és az óvodapedagógusok javaslatot tesznek arra, hogy a gyermek menjen-e iskolába vagy sem. – A végső döntést az intézményvezetőnek kell meghozni, ám minden esetben konzultálunk a szülőkkel, megkérjük, hogy írják le, ők milyennek látják gyermeküket. Ha a pedagógusok és a szülők véleménye nem egyezik, külső szakértő segítségét kérjük iskolaérettségi vizsgálat formájában – mondták el az óvoda illetékesei.
A gazdagréti óvodában, mint máshol is, minden évben vannak olyan gyermekek, akik nem kezdik meg iskolai tanulmányaikat hatéves korukban. A két pedagógus hangsúlyozta: a hatévesek többsége érett az iskolakezdésre. – De ha indokolt, megadjuk a lehetőséget az óvodában maradásra további egy évig, mert ha belegondolunk abba, hogy egy gyermeknek a következő tizenkét évét az iskolában tanulással kell töltenie, akkor nagyon fontos, hogy jól érezze magát, és már az elején minél több sikerélményt tudjon szerezni. Az óvodapedagógusok felelőssége óriási, hiszen egy nem kellően érett gyerek hamar találkozhat a kudarccal, ami magával hozza, hogy nem lelkesedik a tanulás iránt, és a teljesítménye is csökkenhet. Még egy év az óvodában megoldás lehet ezekre a problémákra, és a sikeres iskolai évek záloga lehet, ám kizárólag indokolt esetben. Ha nincs rá ok, akkor csak hátrányt okozhat egy iskolaérett gyermeknek a plusz egy év óvoda – figyelmeztettek a szakemberek. Jánosné Szedlacsek Éva zárásként kiemelte, hogy a mai gyerekek nagyon impulzív és felgyorsult világban nőnek föl, ahol nem csupán a változások, de a váltások is nagyok.


(Újbuda)