Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
augusztus 13. szombat, Ipoly

Kétszázadik évfordulóját ünnepli idén Albertfalva

Újbuda   |   2019, február 1 - 12:10
Nyomtatóbarát változatSend by email

1819. március 1-én jelentette be a ráckevei császári és királyi uradalom prefektusa, hogy a Fehérvár felé haladó út mindkét oldalán kijelöltek ötven házhelyet a zsellérek számára. Ennek eredményeként jött létre Albertfalva, amely idén ünnepli fennállásának kétszázadik évfordulóját.

A XI. kerületnél is öregebb városrészben sok büszke lokálpatrióta él, akik szerint 1950-ben nem Albertfalvát csatolták Budapesthez, hanem ellenkezőleg, a főváros került Albertfalvához, hiszen még nincs 150 éve, hogy Pest és Buda egyesítésével létrejött PestBuda.

Az évforduló alkalmából egész éves rendezvénysorozatot szerveznek a helyi intézmények és a civil szervezetek. Farkas Zsolt, az Albertfalvi Közösségi Ház vezetője elmondta: januárban kezdődött a városrész képes emlékezetének megteremtése. A régi albertfalvi fotókat az interneten, valamint egy vándorkiállításon is meg lehet nézni, a legérdekesebb képekből pedig ősszel album készül.

A közösségi házban március 23-án induló előadássorozaton a terület, római katonai tábortól napjainkig tartó történelmét ismerhetik meg az érdeklődők. Június 1-jén az Albertfalvi Mustrán, a városrész múltjára utalva, az asztalos ipart és a német nemzetiségi kultúrát állítják fókuszba a szervezők, szeptemberben pedig a település névadójának, Albert Kázmér hercegnek állítanak szobrot.

Ősszel az Albertfalvi Napokra, a városrészhez kötődő művészeket invitálnak meg a közösségi házba; „Zsolti bácsi” pedig meghirdeti a helyiek kedvenc süteményeit felsorakoztató Édes Albertfalva pályázatot.

Az iskolásoknak helytörténeti vetélkedőket is szerveznek, valamint izgalmas kiállítások, beszélgetések és előadások is várják majd az érdeklődőket. A programokról részletesen a facebook.com/Albertfalva200 oldalon lehet tájékozódni.

D. B. S.

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Orosz hadifoglyok Újbudán  

Fotó: fortepan/Országos Széchényi Könyvtár

Az „orosz” foglyok egy része nemzetiségét tekintve nem volt orosz, és több nyelvész rájött, hogy ez kitűnő lehetőség a finnugor nyelvi kapcsolatok kutatására. Munkácsi Bernát az Esztergom melletti táborban talált adatközlőkre. Volt olyan pillanat, amikor ott 73 mordvint, 56 cseremiszt (saját nyelvükön: mari), 39 votjákot (udmurt), 2 zürjént (komi) tartottak nyilván. A kutató az udmurtoktól legkevesebb 522 népdalt, 30 mesét és elbeszélést, 53 néprajzi közlést, 9 pogány imádságot, több találós kérdést, közmondást és tengernyi, addig tudományosan feldolgozatlan szót gyűjtött.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.