„Mi ez, ez a rettentő csengetés? Tűz van? Ezek nyilván tűzoltók... szólni kellene az Erzsinek, hogy oltsa el a lámpát, biztosan meggyulladt a kredenc. Krrr... Brrr...Dehogy... hiszen ez a vekker.” Így kezdődik Karinthy Frigyes Tanár Úr, kérem című műve. Az író ezen remekét szinte mindenki ismeri: gyerekek, szülők, tanárok és diákok, sikeresek és pechesek, jó tanulók és bukottak, stréberek és vesztesek. Bauer, Steinmann, a grófnő, Rogyák, Frőlich tanár úr, akinek általában pickje van, Auer a szemetesládában, Goldfinger, Schwicker tanár úr a másodfokú egyenlettel, és a lányok a Vadász utcából – mindannyiunk közös ismerősei. A szereplők most új életre kelnek a Karinthy Színház színpadán, megjelenik a Markó utcai Főreál, összes rémségével és gyönyörűségével: az elveszett ifjúság megtalálásának, felidézésének reményében. Karinthy Márton igazgató szerint a darab örök érvényű gondolatokat, kérdéseket, problémákat vet fel és ezekre közvetve mindig választ is ad. A megfelelni akarás az emberi élet egészén végig vonul, de a középiskolai kamaszévek ebből a szempontból most ugyanannyira meghatározóak mind az 1920-as években. Karinthy Márton különösen magáénak érzi ezt a darabot, a név kötelez: felmenőjének műve különös helyet foglal el a szívében
A darabot Simon Kornél rendezte, szemben az évtizedekkel korábbi Karinthy Márton adaptációval ezúttal zenés vígjáték, két felvonásos musical formájában. A rendező szerint a musical gyakran közelebb áll a fiatalokhoz a klasszikus rendezésnél, a felnövő korosztályt pedig időszerű visszacsalogatni a színházba. Ez a darab különösen alkalmas erre, hiszen nem csak nekik szól, róluk szól.
A darabban a főszereplő szeren lóg, bizonyítványt magyaráz, az egész osztállyal együtt röhög és talán még az iskolapénzt is visszakéri. A jelenetekbe Kuna Kata, Menczel Andrea, Baronits Gábor, Fila Balázs, Pásztor Ádám, Peller Károly, Sütő András, Szelle Szilárd, Szűcs Péter Pál, Vecsei László színészek visznek életet. A dramaturg Deres Péter, a dalszövegek szerzője Máthé Zsolt, a zeneszerző Nyitrai László, a koreográfus Vislóczky Szabolcs volt.
T. K.