A vírus jelenléte egyre közelebb került hozzánk, olyannyira, hogy ma már minden pillanatunkat és tettünket a járvány határozza meg. És ha esetleg azon szerencsések táborába tartozunk is, akik viszonylag könnyen átvészelik, a járvány hatásait akkor is évekig viselhetjük.
A mai orvostudomány nagyjából 40 koronavírust különböztet meg, ebből hét emberre is veszélyes. Van, amelyik csak náthaszerű tünetekkel jár, valódi veszélyt pedig három tud okozni: a SARS, a MERS és a most megjelent, SARS-CoV-2 névre keresztelt vírus. Az új típusú koronavírus novemberben ütötte fel a fejét a kínai Vuhanban, majd viszonylag gyorsan terjedni kezdett – előbb az országban, majd az egész világon. 2020. március 19-én a regisztrált esetek száma 225 ezer fölött járt, a halottak száma több mint 9 ezer volt, a gyógyultnak nyilvánított páciensek száma meghaladta a 86 ezret. Bár a vírus bárkit megtámadhat, a fertőzés leginkább az idősekre, bizonyos krónikus betegségekben szenvedőkre (szív- és keringési betegség, tüdőbetegség, cukorbetegség), valamint a legyengült immunrendszerrel bírókra veszélyes.
A koronavírus elsősorban cseppfertőzéssel terjed, de a felületeken is életképes maradhat, hasonlóan a többi légúti társához. Azt nem tudni, hogy pontosan mennyi ideig marad fertőzőképes a felületeken, de az biztos, hogy az egyszerű fertőtlenítőszerek elpusztítják. Annak a kockázata, hogy olyasvalakitől kapjuk el, akinek egyáltalán nincsenek tünetei, nagyon alacsony. Viszont vannak olyan érintettek, akiknél csak enyhe tünetek jelentkeznek, így anélkül fertőzhetnek, hogy a betegség tudatában lennének. A tünetek leginkább az influenzára emlékeztetnek: az esetek 99 százalékában jelentkezik láz, 70 százalékában levertség, 60 százalékában száraz köhögés. Ezek mellé társulhat izomfájdalom, orrdugulás, orrfolyás, hasmenés, torokfájás, nehéz légzés és légszomj is. Mivel a COVID-19 esetében vírusfertőzésről beszélünk, az antibiotikumok teljesen hatástalanok a betegség kezelésében, sőt, egyes források szerint még ártalmasak is. Ugyanúgy, ahogy az ibuprofent tartalmazó gyógyszerek, amelyek az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleménye szerint súlyosbíthatják a betegség lefolyását.
Az eddigi információk szerint az immunrendszer erősítésével tudunk segíteni a gyógyulásban, azon belül a D-vitamin szedését javasolják a szakemberek. Mivel általános gyógymód nincs a fertőzésre, a védekezést tartják a legfontosabbnak az orvosok. A megelőzéshez a higiéniai szabályok fokozott betartására van szükség, kerülni kell a szűk, zárt tereket, gyakran kell szellőztetni, sokszor kell alaposan kezet mosni, és kerülni kell az érintkezést más emberekkel.
A járványnak nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági hatásai is lesznek, amelyek akár évekre is megbéníthatják a világot. A tőzsdéken rég nem látott zuhanást tapasztaltak, összeomlott az olaj ára, a globális turizmus nagyon rossz időszak elé néz. Egyelőre képtelenség megmondani, milyen hatással lesz a magyar gazdaságra a hazai és a világjárvány. Az már biztos, hogy első körben a legnagyobb problémát a kulturális területen, az idegenforgalomban és az ehhez szorosan kapcsolódó ágazatokban okozza, ahol igen jelentős lehet a rövid távú árbevételi sokk. Bár az üzletláncok forgalma átmenetileg fellendült, várhatóan a kereskedelmi oldal is megsínyli a járványt, nagyjából körvonalazható, hogy a bevásárlóközpontok csak ideig-óráig lehetnek nyitva. Az üzletek, vendéglátóhelyek, szállodák bezárásával, a gyárak leállásával az elbocsátások is egyre gyakoribbá válnak, egyes becslések szerint akár kétszázezer munkavállaló veszítheti el az állását, ami egész családokat taszíthat a csőd szélére.
Magyarország kormánya március 18-án hirdette meg gazdasági intézkedéscsomagját, eszerint a vállalati és a lakossági adósok a hitel- és kölcsönszerződésük, illetve pénzügyi lízingszerződésük utáni tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségükre fizetési haladékot kapnak. A fizetési moratórium december 31-éig tart, de a határidőt a kormány később kitolhatja. A kormányrendelet után megkötött szerződéseknél, a zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hiteleknél a teljes hiteldíj mutató (THM) nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét. A turisztikai, vendéglátó-ipari, szórakoztatóipari szektorban, a szerencsejáték- és a filmiparban, az előadóművészi, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban a nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó bérleti szerződéseket június 30-áig nem lehet felmondani. Az ezekben az ágazatokban foglalkoztatottak után 2020. március, április, május és június hónapokra a munkáltatónak nem kell fizetnie közterheket a munkabér után. A munkavállaló munkabérét terhelő járulékok közül csak a természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll fenn, de annak havi mértéke sem haladhatja meg az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét, a 7710 forintot. A turizmusfejlesztési hozzájárulás megfizetésére kötelezetteknek március 1-jétől június 30-áig nem kell ezt a hozzájárulást fizetni, erre az időszakra a hozzájárulást nem kell megállapítani, bevallani. A személyszállítási szolgáltatást végző kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adózók adófizetési kötelezettségük alól felmentést kapnak március, április, május és június hónapokra. A veszélyhelyzet alatt és utána harminc napig a munkáltató szabadabb kezet kap a munkaidő-beosztásban, egyoldalúan is elrendelheti a munkavállalónak az otthoni munkavégzést és a távmunkát, ha kell, ellenőrizheti az egészségi állapotát. A kollektív szerződéseket a kormányrendelet hatálya alatt alkalmazni nem lehet.
A kormányrendelet nem érvényes az államra, az önkormányzatokra és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokra. Bár a kormányzati intézkedések átmenetileg valamennyire segítséget nyújtanak az ágazat szereplőinek, szakértők szerint a negatív gazdasági irányvonalat sajnos várhatóan nem befolyásolják.
K. A.
|
Hogyan védekeznek máshol? Olaszországban március 12. óta majdhogynem kijárási tilalom van érvényben a legnagyobb városoktól a legkisebb településekig. Az iskolák és kulturális intézmények bezárása után a kereskedelem következett. Csak az élelmiszerüzletek, gyógyszertárak, higiéniai termékeket árusító boltok, trafikok, újságosok tarthatnak nyitva; a szolgáltatók egy része üzemelhet, főleg azok, amelyek valamilyen karbantartást nyújtanak (mosoda, autószerelő, vízvezetékszerelő stb.). Azok viszont nem, ahol a személyes érintkezés elkerülhetetlen, bezártak tehát a fodrászatok, a kozmetikák, az edzőtermek és az uszodák, és természetesen a vendéglátóhelyek. A pénzügyi szolgáltatók (bankok, biztosítók) nyitva tarthatnak, és működnek a postahivatalok is. A lakosok kizárólag munkába járás, bevásárlás, egészségügyi ellátás vagy idős, esetleg házi karanténban lévő családtagjaik gondozása céljából mehetnek ki az utcára, ezt egy önbevalló dokumentummal kell igazolniuk a hatóságoknak (pénzbüntetés terhe mellett). A legtöbb városban bezárták a közparkokat és a játszótereket, sok településen a polgári védelem vagy az önkormányzat autói járják az utcákat, és hangosbeszélőn szólítanak fel mindenkit: menjen haza. Hasonló intézkedéseket vezettek be Franciaországban is március 16-ától: a munkába menetelen és egészségügyi okokon kívül csak a legszükségesebb bevásárlások miatt lehet az utcán tartózkodni, a járókelőknek önigazoló dokumentumot kell bemutatniuk. A vendéglátóhelyek ott is bezártak, csakúgy, mint a kulturális intézmények és az iskolák. Belgiumban március 18-ától léptek érvénybe hasonló intézkedések, ott is csak az élelmiszerüzletek, patikák tarthatnak nyitva, a szupermarketekbe való belépést szabályozzák. A szolgáltatások esetében kevésbé voltak szigorúak (például működhetnek a fodrászatok), és az utcán tartózkodást vagy a parkban kocogást is csupán annyiban korlátozzák, hogy mindenki egyedül vagy legfeljebb vele egy háztartásban élő családtagjaival menjen a szabadba. |
Fotó: MTI
