Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
augusztus 15. hétfő, Mária

Fekete Párduc a Bikás parkban

Újbuda   |   2018, június 15 - 12:07
Nyomtatóbarát változatSend by email

Június 14-én felavatták a labdarúgó Aranycsapat legendás kapusának, Grosics Gyulának szobrát a Bikás parkban. Kligl Sándor Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész alkotását a sportlegenda halálának negyedik évfordulóján leplezték le.

Újbuda önkormányzata a 2014-ben elhunyt olimpiai bajnok, a nemzet sportolója, a kerület díszpolgára tiszteletére emelt szobrot a Bikás parkban. Az avatáson Simicskó István, Újbuda országgyűlési képviselője Grosics Gyula sportolói teljesítményét és személyiségét méltatta. - Kevesen érdemelnek meg ilyen szobrot, de ő kapusként és emberként is kiemelkedő volt - fogalmazott. A politikus még Grosics halála után kezdeményezte egy a sportolóhoz méltó emlékmű felállítását. Úgy véli, az elkészült mű egy szimbolikus kapu is, amelyen áthaladva minden alkalommal a Fekete Párducra emlékezhetünk.

Hoffmann Tamás polgármester szerint "múlt nélkül nincs jövő". Úgy látja a példaképek nemcsak segítenek megérteni a múltat, hanem motiválják a fiatalokat. A polgármester megosztotta személyes emlékeit a már életében legendává vált Grosics Gyuláról, felidézte a sportiskolában tett látogatásait, ahogy a gyermekekkel bánt és mindenkihez volt egy-két kedves szava. - Távozásával egy tátongó űr maradt bennünk - zárta gondolatait.

Lomnici Zoltán, az Aranycsapat Emlékév testület elnöke sezrint az Aranycsapat nem csupán a magyar sporttörténet része, hanem a magyar nemzet történetének ügye is, hiszen mint mondja, "bárhol a világban járunk a magyarokról mindenkinek Puskás vagy Grosics jut elsőként eszébe". Az emlékévet tavaly április 1-jén, Puskás Ferenc születésének 90. évfordulóján hirdették meg, és az új Puskás-stadion átadásával zárul, addig számos rendezvényt tartanak az Aranycsapat tagjaihoz kapcsolódó helyszíneken és évfordulókon országszerte illetve a Kárpát-medencében. - A Grosics Gyuláról készült alkotás avatása is méltó eseménye az emlékévnek - fogalmazott Lomnici Zoltán.

A család nevében a sportoló lánya, Grosics Edina mondott beszédet. Kiemelte, édesapja Újbudát érezte igazi otthonának, szabadidejében szívesen sétálgatott, a Bikás parkot különösen szerette, így a szobor méltó helyre került szerinte. Grosics Gyula különösen nagy figyelmet szentelt a róla elnevezett iskolára, ahol szívesen beszélgetett a gyerekekkel. - Mindig azt szerette volna, ha minden gyermek sportolhatna, anyagi helyzetétől függetlenül - mesélte lánya, a Grosics Gyula Kapusiskola, illetve alapítvány működtetője.

Az ünnepségen az Újbudai Grosics Gyula Sport Általános Iskola diákjai improvizációs játék keretében mutatták be az egykori kapus kiváló védési technikáját. Azok a tanulók, akik személyesen is emlékeznek az iskola névadójára, megosztották gondolataikat, élményeiket, majd közösen elénekelték a Grosics himnuszt. Kligl Sándor Munkácsy Mihály- díjas szobrászművész alkotását Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök avatta fel. Az esemény zárásaként a megemlékezők koszorúkat helyeztek a szobornál, a MOB nevében, a bizottság alelnöke Deutsch Tamás koszorúzott.

K. A.

LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Orosz hadifoglyok Újbudán  

Fotó: fortepan/Országos Széchényi Könyvtár

Az „orosz” foglyok egy része nemzetiségét tekintve nem volt orosz, és több nyelvész rájött, hogy ez kitűnő lehetőség a finnugor nyelvi kapcsolatok kutatására. Munkácsi Bernát az Esztergom melletti táborban talált adatközlőkre. Volt olyan pillanat, amikor ott 73 mordvint, 56 cseremiszt (saját nyelvükön: mari), 39 votjákot (udmurt), 2 zürjént (komi) tartottak nyilván. A kutató az udmurtoktól legkevesebb 522 népdalt, 30 mesét és elbeszélést, 53 néprajzi közlést, 9 pogány imádságot, több találós kérdést, közmondást és tengernyi, addig tudományosan feldolgozatlan szót gyűjtött.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.