Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
május 28. szombat, Emil, Csanád

Csodálatos, ha egy picit bele tudunk tenni a világba

Újbuda   |   2022, május 12 - 16:00
Nyomtatóbarát változatSend by email

– Bár a világ éppen egy rossz pillanatát éli, mindig lehet benne szépet találni – mondta Mészáros Márta filmrendező a film április 30-i világnapja alkalmából készített interjúnkban. A 64 filmet rendező, számtalan hazai és nemzetközi díjjal kitüntetett újbudai díszpolgár otthonában mesélt életéről, munkásságáról és örök barátságáról Törőcsik Marival.

• Hogy van?
Én jól vagyok, de a világ nem. Túl sok a rossz dolog: háború, szegénység, nagyon sok a magányos ember. Sokat éltem és láttam, de az elmúlt évtizedek a világtörténelem nagyon rossz pillanatát jelentik. A hazug és gazdag, pénzmániás emberek mindent csakis a saját gazdagságuk miatt csinálnak. Nem is akarok erről beszélni és ezzel foglalkozni. Filmforgatáskor mindig tisztességes, emberi és őszinte alkotást akartam létrehozni. Olyat, ami a maga szerény módján tükrözi azt, amit én látok és gondolok. Magyarország a filmvilágban is kis országnak számít. Ha arról vallanék, amit én itt most látok, az szörnyűségekről szólna.


• Van olyan filmje, amit ezzel kapcsolatban megemlítene? Vagy van köztük esetleg kedvence?
Nincs. Hála Istennek, már régen elfelejtettem, hogy milyen és hány filmet csináltam. De ha tudnék, sem beszélnék róluk. Nem szeretek. Sokat utaztam, sok hazai és külföldi filmes kollégával dolgoztam együtt, lengyelekkel, oroszokkal, amerikaiakkal, franciákkal. Szerettem velük beszélgetni, ezek a momentumok mindig érdekesek voltak: megtudhattam, miként élnek a többi országban, és hogyan dolgoznak, miként csinálnak filmet.

• 1958–1968 között Jancsó Miklós filmrendező felesége volt. Házastársként, egyben kollégaként beszélgettek szakmai kérdésekről?
Nem nagyon. Néha rákérdeztünk egymás véleményére egy-egy nehezebb film vagy gondolat kapcsán, de ez nem volt mindennapos. A saját filmjével ki-ki megcsinálta a maga munkáját, ment a saját feje után. A filmkészítéssel kapcsolatban nagyon eltérő módon dolgoztunk, gondolkodtunk, éreztünk.


• Legutolsó filmje, az Aurora Borealis 2017-ben készült az akkori filmalap támogatásával. Mostanában kevesebb nagyjátékfilmet forgatnak állami forrásból. Talán leginkább a kurzusfilmeket támogatják. Mi a véleménye róluk?
Ezekről nincs véleményem. Pénz szempontjából Magyarországon mindig is nehéz volt filmet készíteni. A filmakadémiát Moszkvában végeztem, sokat éltem a volt Szovjetunióban, beszélek oroszul. Gyakran ez befolyásolta, hogy mire adtak támogatást. Ugyanakkor nem a pénztől lesz egy film „nagy”, „érdekes” és sikeres. A film és filmipar legalább annyira különbözik egymástól, mint a szépirodalom és a ponyva. Azt viszont elmondhatom, hogy a filmválasztás és annak elkészítési módja egész életemben ugyanazon az elven alapult. A világról alkotott nézetem egész életemet és munkásságomat befolyásolta. Ha kértek egy alkotást, azonnal elmondtam, hogy szerintem mi lehet benne az érdekes. Sok megkeresést visszautasítottam, hülyeségeket, számomra érdektelen dolgokat nem akartam csinálni.


• Bármit alkotott, abban mindig jelentős szerepet kapott a nőiesség, a nők társadalomban betöltött szerepe, a női lét…
Az alkotásaimnak mindig saját elhatározásból adtam meg ezt a perspektívát. Az Aurora Borealist például nagyon szerettem. Elsősorban Törőcsik Mari miatt. Barátok voltunk, még ha nem is töltöttünk együtt minden percet éjjel-nappal. Ha valami fontos történt velem vagy vele, akkor mindig kommunikáltunk. Nagyon szerettem a Marit, csodálatos ember volt. Ha nem ebben az országban születik, akkor a világ egyik legnagyobb csodája lehetett volna. Az Aurora Borealisnál is ragaszkodtam ahhoz, hogy ő játssza Mária szerepét. Ő nem olyan volt, mint a többiek. Nagyon-nagyon különös, titokzatos, jópofa, nagyon szép, okos, egy zseni volt. Ha nem ide születik, sokkal híresebb és elismertebb lett volna. Sajnos nem beszélt más nyelven, csak magyarul, azt viszont úgy, ahogy senki más. Fantasztikusan.


• Nemcsak a nőiesség és a női lét kérdésére koncentrált. Volt számos történelmi tematikájú alkotása is, a saját életére reflektáló Napló-trilógia mellett Nagy Imréről, illetve Kéthly Annáról. Van mégis valami közös a filmjeiben? Azon kívül persze, hogy ezek mind „Mészáros Márta-filmek”. A tabudöntögetés lehet közös metszet?
Én tulajdonképpen mindig azt csináltam, amit akartam, szerettem, vagy ami érdekelt. Csak úgy valamit tenni, nem akartam, nem is igen szoktam. Az sem fordult elő, hogy az adott alkotást nem én kezdtem el készíteni, és külső utasítások alapján sem dolgoztam. Mindig azt és úgy csináltam, ahogy én elképzeltem. Az volt a fontos, hogy a film őszinte, a világot és engem érdeklő legyen. Akár olyan áron is, hogy dobozban maradt, mint a Napló-trilógia első része. (A Napló gyermekeimnek 1982-ben készült el, 1984-ben mutatták be, abban az évben elnyerte a zsűri külön nagydíját a cannes-i filmfesztiválon – a szerk.) Tudomásul kellett vennem, hogy Magyarországon nagyon nehéz olyannak lenni, amilyennek az ember akar. Én Mészáros Márta akartam lenni.

• Mi teszi önt Mészáros Mártává?
Volt egy nagyon helyes apám és egy nagyon helyes anyám. A válasz másik része: az tesz téged azzá, aki vagy, hogy tudod, merre mész, mit akarsz elmondani. Sajnos sok olyan film van, amelyet másnapra el is felejtenek. Szerencsére mindig volt munkám. Ahogy mondtam, külföldön is. Az volt a jó film, ami őszinte volt.

• Az ön munkássága a nemzetközi filmvilágban is nyomot hagyott. Számos díjat kapott, a berlini Arany Medve-díjat 1975-ben első női rendezőként vehette át az Örökbefogadásért, a legutóbbit, az Európai Filmakadémia életműdíját pedig tavaly. A köztes időben is sűrűn érkeztek a szakmai elismerések. Ezek voltak az őszinte filmek?
A díjakra nem is igazán emlékszem. A kérdés viszont érdekes. Az mindig kevésbé érdekelt, hogy mi van a filmcsinálás körül és után. A közönséget azonban erősen befolyásolta, ha az alkotás nemzetközi díjat kapott. Mint mondtam, Magyarország kis ország. Arra figyeltek fel inkább, ha valamit külföldön csináltam, ráadásul nőként. Ahogy az idő telt, és egyre több másik országban forgatott, rendezett film jött elő, annál inkább kíváncsiak voltak arra, hogy „na, most akkor a Márta mit csinált”.


• Sok időbe telt, mire Mészáros Mártára lettek kíváncsiak?
Mindenképpen hozzájárult az, hogy én voltam az első magyar és európai női rendező, aki ráadásul Moszkvában tanult.


• Nemcsak Moszkvában tanult, hanem sokáig élt is a volt Szovjetunióban. Jöhet egy kis politika? Mi a véleménye az Ukrajnában zajló háborúról, az orosz agresszióról?
Sok időd van? Erről akár egy hétig is tudnék beszélni. Alapvetően én nem politizálok, de röviden csak annyi: ez a világ, ami minket most körülvesz, borzasztó. Agresszív. A filmjeimben mindig elmondtam, ha valami olyan történt, ami érdekelt. Most viszont nincs pénz arra, hogy elmondjuk azt, ami igazán fontos.


• Van még valami a tarsolyában? Például Déry Tibor Niki című könyvéből lesz film?
Azt nagyon szeretném megcsinálni, mert a könyv csodálatos. Egy kutyáról szól. A művet anno személyesen a mestertől kaptam, és már akkor beleszerettem. Nagyon szeretem az állatokat. A kutya pedig fantasztikus lény. Nekem is van. Mindent tud rólunk. Nagyon érdekes vele létezni, mindig tudom, hogy mire készül.


• És ön mire készül még?

Mindig van valami. Soha nem üres a fejem. Nekem már nincs sok hátra, de azért nagyon szeretnék még egy filmet csinálni. Nem árulok el részleteket, de nem feltétlenül a Déry-könyv alapján. A lényeg azonban mindig az őszinteség. A filmkészítéshez a környezetnek, a létnek is érdekesnek kell lennie. Azért sem mondok többet, mert nagyon nehéz most filmet vagy bármilyen nagy alkotást készíteni. A sok rossz mellett azért van jó is. Talán furcsa, de én mindig látok szépséget. Az is csodálatos, ha valami picit bele tudsz tenni abba a világba, amiben élsz. Ezután pedig ezt észreveszik. Ennek nagyon tudok örülni.

Tóth Kata

Fontosabb díjak, elismerések:
1975 Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Örökbefogadás Arany Medve
1977 Balázs Béla-díj
1977 Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Kilenc hónap kritikusok díja
1984 Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál Napló gyermekeimnek a zsűri külön nagydíja
1987 Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Napló szerelmeimnek Ezüst Medve
1990 Kossuth-díj
2007 Nagy Imre-érdemrend
2010 Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál Az utolsó jelentés Annáról, életmű Arany Plakett
2021 Európai Filmakadémia Életműdíj
LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Önvezető autók, robotok és mesterséges intelligencia  

Átadták Magyarország első mesterséges intelligencia tanszékét a Bosch és az ELTE együttműködésében a Lágymányosi Campus Informatikai Karán. A világ első számú autóipari beszállítója által létrehozott tudásbázis az önvezető autózás és az ipari robotika területén végez majd kutató-fejlesztő tevékenységet.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.