A szovjet hatóságok 1947. február 25-én jogszerűtlenül - metelmi joga ellenére - tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, a kommunistákkal szembeni kiállása miatt. A Szovjetúnióba hurcolták és nyolc évnyi börtönböntetésre ítélték, amelyet a Gulagon, majd 1951. szeptember 25-től az Állambiztonsági Minisztérium moszkvai központi börtönében töltött. Ő ugyan egyike volt a sok százezer áldozatnak, mégis az ő bebörtönzésének időpontját választották - tizennyolc éve - a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjának.
- Egyre kevesebben vannak azok, akik személyesen is ismerték Kovács Bélát és társait, akik a legsötétebb időkben is küzdöttek az elnyomás ellen, hogy gyermekeik és unokáik egy szabad országban élhessenek - mondta Molnár László, Újbuda alpolgármestere köszöntőjében. Az emléknap következő felszólalója Boross Péter egykori miniszterelnök személyesen is ismerte Kovácsot, akivel 1956-ban, szabadulását követően találkozott. Felidézve a XX. század történelmét, bemutatta, milyen sok kárt és szenvedést okozott a kommunista diktatúra, mennyi félelmet és rettegést keltettek Magyarországon az elmúlt évszázadban. Boross Péter kiemelte, hogy bár a kommunizmus eszméje Magyarországot már nem fenyegeti, de sok olyan folyamat határozza meg a nemzetközi politikát Európában és a világban, amely a kommunizmushoz hasonlóan veszélyezteti a nemzetállamok létezését, fennmaradását.
Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is figyelmeztetett arra, hogy a világ lakosainak ötöde ma is kommunista elnyomás alatt él. Állítása szerint a kommunista diktatúrák áldozatainak száma eddig 100 millió emberéletet követelt. Idézte az NSZK (Német Szövetségi Köztársaság) 1969-1974 közötti kancellárját, Willi Brandtot, aki szerint “aki nem antifasiszta és nem antikommunista, az nem demokrata”.
Az ünnepség résztvevői Németh Zsolt kérésére egyperces néma főhajtással emlékeztek a napokban elhunyt újbudai Balázs-Piri Lászlóra, aki véleménye szerint „híd volt az 56-os forradalmárok és a nemzeti politikai közösség között”. Végezetül Madách József, az újbudai POFOSZ egyik tagja olvasta fel költeményét.
D. B. S.
