Újbuda

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának honlapja
  |  
A+   A-
  |     |  
augusztus 12. péntek, Klára

A cél az élhető, zöld, szociális Újbuda

Újbuda   |   2021, december 8 - 11:08
Nyomtatóbarát változatSend by email

Az önkormányzat az elmúlt két évben új szemléletet érvényesített a befektetőkkel kötött településrendezési szerződésekben. Az együttműködések az újbudaiak érdekeit szolgálják, de mellette a beruházók számára is előnyösek lehetnek – számolt be Orosz Anna alpolgármester.

• Miért volt szükség új szemléletre a településrendezésben?
Két évvel ezelőtt sajátos helyzetben vettük át a városvezetést. A településrendezéssel kapcsolatos lehetőségeink, sok más területhez hasonlóan, szűkültek. A kormány elvette az építési engedélyek kiadási jogát, miközben országszerte csaknem háromezer kiemelt kormányzati beruházást bonyolítanak le, ezek részeként bárhol, bármekkora épületet felhúzhatnak. Újbudán ilyen például az Egry József utcába tervezett innovációs központ, amely akár 40 méter magas épületet is jelenthet, a VABA lakópark a Bikás park mellett, valamint a Ferencváros–Kelenföld vasútvonal bővítése. Mindeközben a lakosság részéről egyre nagyobb igény jelentkezik a zöldfelületek növelésére, infrastrukturális fejlesztésekre.


• Hány megállapodást kötött az önkormányzat az elmúlt időszakban? Melyek a példaértékű beruházások?
Az elmúlt két évben hét településrendezési szerződést kötöttünk, csaknem annyit, mint az előző önkormányzat 2010 és 2019 között összesen, ezek közt meg kell említeni a BudaGardens-féle irodakomplexumot, a Metrodommal kötött szerződést és a madárhegyi megállapodást. Az ilyen szerződések megkötésekor fontos szempont, hogy visszafogjuk az épületek – lakó-, illetve irodaházak – méretét, az általuk okozott terhelést, mellette viszont a beruházót a közösségi infrastruktúra fejlesztésére is ösztönözzük. Továbbá a beruházásokat időnként igyekszünk az irodaépítések irányába terelni, mert azok kevésbé terhelik a kerületi humán és zöld infrastruktúrát. A szerződésekben érvényesített elképzeléseinknek híre ment a fejlesztők körében, és az önkormányzat is proaktív. Nem az a célunk, hogy a beruházókat elijesszük, csak szeretnénk a fejlesztéseket fenntartható mederben tartani, miközben mindenki jól jár: az újbudaiak, az önkormányzat és a beruházók.


• Az újbudaiak gyakran csupán azt érzékelik, hogy gombamód szaporodnak az új épületek. Miért jó nekik, ha ennyi beruházás van a kerületben?
Az újbudaiak azt láthatják, hogy a szerződések eredményeként, ha épül is egy újabb lakópark, akkor ott lesz már egy kétcsoportos óvoda is, mint a Metrodom esetében, vagy elkezdhetünk arról tárgyalni, hogyan lehet egy egységes Duna-parti sétányt zöldíteni a Rákóczi hídtól a kerület határáig. Madárhegyen a tervezés alatt álló, Budaörsi út menti lakópark kapcsán – részben a beruházó hozzájárulásának köszönhetően – az önkormányzat egy gyermekközpontot tervez létrehozni bölcsődével, óvodával, gyermekorvosi rendelővel, a környék infrastrukturális bővítésével. Ebbe az irányba indulunk, de a városfejlesztés tipikusan olyan terület, ahol a kedvező hatások hosszabb távon válnak érezhetővé. A már épülő épületek évekkel ezelőtt kaptak építési engedélyt, a mostani szerződésekbe nekünk köszönhetően kerültek be új óvodák, parkok és játszóterek. Ezekre viszont várni kell még egy-két évet.


• Jövő februárban jelenhet meg az önkormányzat 2035-ig szóló településfejlesztési koncepciója. Ez mit tartalmaz?
Ez a koncepció több partnerségi és lakossági egyeztetés után született meg, és magában foglalja a városvezetés három fő irányelvét: élhető Újbuda, zöld Újbuda, szociális Újbuda. A XI. kerület a legnagyobb a fővárosban, önálló településként Magyarországon az ötödik legnagyobb lenne. A koncepció célja, hogy otthonos városrészek hálózatát hozzuk létre. Szeretnénk, hogy minden városrészben legyen könnyen elérhető egészségügyi és oktatási szolgáltatás, 10-15 perces biciklizhető távolságban legyen piac és posta is. Ne kelljen például egy gyereket Madárhegyről két városrésszel arrébb óvodába vagy bölcsődébe vinni.


• Mit lehet tenni önkormányzati, illetve magasabb szinten a hosszú távú elképzelések megvalósításáért?
Ez különösen fontos számomra. A jövő áprilisi országgyűlési választásokon az ellenzéki összefogás közös jelöltjeként Újbudán, azaz a Budapest 2-es számú körzetben indulok. Jelenleg az országgyűlés hatáskörébe tartozik, hogy egy önkormányzatnak milyen lehetőségei vannak a fejlesztőkkel szemben. A most érvényes szabályok nagyon kicsi mozgásteret adnak az önkormányzatoknak, azonban nagyot a beruházóknak. Olyan szabályozási rendszer létrehozása a cél, amely kiszámítható a piaci szereplőknek, miközben a felerősödő zöld igényeknek is teret ad. Hiszen a jövőnkről van szó, amikor arról beszélünk, miként teremthetünk élhető környezetet magunknak és a gyerekeinknek. Remélem, lesz majd lehetőségem ezeket az elképzeléseket az országgyűlésben is képviselni.

• Az élhető város koncepció mennyire egyeztethető össze a kiemelt állami beruházásokkal?
A kiemelt állami beruházásokat úgy, ahogy vannak, meg kellene szüntetni. Rengeteg visszaélésre adnak lehetőséget. Az hogy hova és mit építünk, évekre, évtizedekre változtatja meg az életünket. Nem véletlenül vannak uniós előírások, környezetvédelmi vizsgálatok, hatósági engedélyek, amelyeket az ilyen fejlesztéseknél meg lehet kerülni.


• Milyen helyi beruházások ügyében sikerült mostanában előrelépni?
Lezárult egy fontos egyeztetés a Lidllel. A magunk részéről zöld jelzést adtunk az áruház Fehérvári úti beruházására, egy jelentős hozzájárulással a cég a környék infrastrukturális fejlesztését is vállalja két lépcsőben. A Tóváros ügyében az Atenor nevű ingatlanos céggel kötünk kedvező szerződést. A Duna-parti sétány rendezése kapcsán pedig úgy tűnik, hogy a Fővárosi Önkormányzattal és a Budapesti Fejlesztési Központtal háromoldalú egyeztetés indul arról, hogyan is képzeljük el a Kopaszi-gáttól a Hosszúréti-patakig húzódó sétányt, amelyen végig lehet majd sétálni és biciklizni, akár piknikezni is. Megállapodásainknak köszönhetően zöldebbé és otthonosabbá válik Újbuda.

T. K.

Címkék: 
LEGFRISSEBB
OLVASTA?
×

Orosz hadifoglyok Újbudán  

Fotó: fortepan/Országos Széchényi Könyvtár

Az „orosz” foglyok egy része nemzetiségét tekintve nem volt orosz, és több nyelvész rájött, hogy ez kitűnő lehetőség a finnugor nyelvi kapcsolatok kutatására. Munkácsi Bernát az Esztergom melletti táborban talált adatközlőkre. Volt olyan pillanat, amikor ott 73 mordvint, 56 cseremiszt (saját nyelvükön: mari), 39 votjákot (udmurt), 2 zürjént (komi) tartottak nyilván. A kutató az udmurtoktól legkevesebb 522 népdalt, 30 mesét és elbeszélést, 53 néprajzi közlést, 9 pogány imádságot, több találós kérdést, közmondást és tengernyi, addig tudományosan feldolgozatlan szót gyűjtött.

LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére  

Az enyhébb tavaszi időjárás beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek során fokozottabb figyelmet kell fordítani a szabadban keletkező tüzek megelőzésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor előzhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegelőzés alapvető szabályaival.