– Nyilvánvaló, hogy szerencsétlen sorsokról van szó, emberekről, akik elveszítették munkájukat, családjukat, otthonukat, és az utcára kerültek. Nincs tulajdonuk, nem rendelkeznek munkából, bérből származó állandó bevétellel, tulajdonképpen a társadalom tartja el őket. Nem terveznek előre, nincs távlati céljuk, csak hogy aznap legyen elegendő ételük, és legyen hely, ahol meghúzhatják magukat. Nem aktív tagjai a társadalomnak, közülük sokan úgy élik meg, hogy a társadalmi szabályok éppen ezért nem irányadóak számukra – foglalra össze a problémát Hintsch György városüzemeltetésért és közbiztonságért felelős alpolgármester. – Nehéz nekik bármilyen releváns információt átadni, a jog társadalomformáló szerepe sem hat rájuk. De ha még információval ellátva, tisztában volnának is a kötelességükkel, milyen kötelező erővel lehetne őket rábírni a szabályok betartására?
– A lakosság nagy része – még ha együttérző is a nehéz helyzetben élőkkel – elvárja, hogy az együttélés szabályait hozzájuk hasonlóan mindenki betartsa. Az itt élők egyre türelmetlenebbek, és megoldást sürgetnek. Azt viszont fontos tudni, hogy a helyi önkormányzatoknak csak nagyon szolid lehetőségeik vannak a hajléktalanság problémájának kezelésére. Kormányzati és fővárosi szintű döntéshozatali és cselekvési megoldás, strukturális, intézményi és gazdasági háttér szükséges. A korlátozott lehetőségeken belül azonban minden eszközt megragadunk, hogy kezeljük ezt a tarthatatlanná vált helyzetet – tette hozzá az alpolgármester.

– Fontos, hogy segítsük őket, és a szociális háló ne engedje még mélyebbre zuhanni a nehéz helyzetben élőket. De azt is mondjuk ki, hogy nem lehet a József Attila szobor mögé járni a dolgunkat végezni. Nem lehet sátorban élni a Feneketlen-tó körüli parkban. Nem lehet kapualjakba vagy a lakóházak udvarára beköltözni éjszakára. Az itt élők egyre izgatottabbak, és jogosan háborodnak fel, megoldást sürgetnek.
Az alpolgármester elmondta: egyes kerületek rendészeti intézkedései egyik kerületből a másikba terelik a problémás hajléktalanokat. Így az egyik helyen ugyan megoldódik a helyzet, de a másikban súlyosbodik. Ez nem járható út.
– Egyrészről rendészeti kérdéssel állunk szemben, másrészről pedig szociális problémát kell kezelnünk – mutatott rá Hintsch György. – A Máltai Szeretetszolgálattal és más, hajléktalanokat segítő intézménnyel, civil szervezettel van szerződésünk. Velük közösen érhetünk el sikereket, de csak ha mindannyian a hosszú távú megoldáson dolgozunk. Kértük őket, hogy ne a legfrekventáltabb csomópontokba szervezzék az ételosztást, mert ezzel növelik az ott rendszeresen megjelenő hajléktalanok számát. Az olyan emberi gesztusok mint a pokrócok, matracok osztása, elsőre jól hangzanak, de sokszor csak konzerválják azt a helyzetet, amelyben a hajléktalanok az ellátórendszeren kívül maradnak. Mi olyan megoldást szeretnénk, amely segít az utcára szorult embereken, de egyben tiszteletben tartja a kerület lakosságának jogait, érdekeit. A jelenlegi járványhelyzetben - a higiéniai és egészségügyi szabályok betartásának fontossága miatt - a hajléktalanok a fokozottan veszélyeztetett társadalmi csoportok közé tartoznak.
– Az elmúlt időszakban többször is egyeztettünk a közterület-felügyelettel és a kerületi rendőrkapitánysággal. Abban állapodtunk meg, hogy a két szervezet közös egységet hoz létre, hogy segítse a helyzet gyors és hatékony rendezését. A közterület-felügyelet részéről négyen dolgoznak folyamatosan azon az őszi időszakban, hogy az utcákon élő hajléktalanok ne szemeteljenek, ne verjenek sátrat a közparkokban, ne feküdjenek a tereken, és meg kell akadályozniuk a köztéri drog-, illetve alkoholfogyasztást és az ebből eredő problémákat is. Újbuda parkjai, közterei nem arra valók, hogy emberek ott lakjanak, sátorozzanak, végezzék a dolgukat, és feküdjenek a padokon. A közterület mindenkié, senki sem sajátíthatja ki magának, és ez vonatkozik a hajléktalanokra is. Természetesen az első lépés az, hogy megpróbálunk segíteni, együtt az Újbudán működő hajléktalanellátással. De ha nem lépünk fel most nagyon határozottan, akkor a jelenlegi helyzet tovább fog romlani – hangsúlyozta Hintsch György.
Az alpolgármester arra kérte a hajléktalanokkal foglalkozó kerületi szervezeteket, intézményeket, hogy együttműködésben dolgozzák ki, hogyan lehet javítani, tökéletesíteni a rendszert, miként tudnak a leghatékonyabban segíteni az utcára szorult embereken.
– Az a tapasztalat, hogy a hajléktalanok, különösen jó időben, nem szívesen mennek a szállókra. Sokan azért sem mennek oda, mert ott nem lehet alkoholt fogyasztani, és sok szabályt be kell tartani. De tudatosítani kell mindenkivel, hogy a köztereken ugyanúgy be kell tartani ezeket a szabályokat. Reméljük, egyre több szerencsétlen sorsú emberen tudunk segíteni, hogy bekerülhessenek az ellátórendszerbe, és közben megakadályozzuk azt, hogy Újbuda az utcákon, köztereken szabályokat betartani képtelen emberek vonzó célpontja legyen.

D. B. S.