A francia École Normale Supérieure mintájára jött létre a 19. század végén az Eötvös Kollégium, amelynek történelmi emlékhellyé minősítéséről idén márciusban döntött a kormány. Az Eötvös József Collegium az első olyan hazai állami oktatási intézmény, amely megkapta a kitüntető címet - mondta az épület előtt tartott köszöntőjében Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára. Hozzátette: Eötvös Loránd is egyfajta tanárképző központot akart a kollégiumból létrehozni. Felidézte, hogy a kollégium már az alapítását követő években elitképző intézménnyé vált, a két világháború között pedig a magyar szellemi elit egyik legkiemelkedőbb nevelőintézménye volt, ahonnan az ország nagyjai, tudósai indultak útjukra.

Palkovics László szerint nem véletlen, hogy a második világháború után a hatalom megkísérelte felszámolni a kollégiumot, amely mindig is hirdette a minőséget, a kiválóságot, az egyéniséget. Elvették nevét és közönséges zsúfolt diákszállóvá alakították, de szellemiségét még a mindent ellenőrizni akaró totális hatalom sem tudta megtörni. Kijelentett, hogy az intézmény bízhat a kormányban.

Papp Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főosztályvezetője elmondta, jelenleg 47 történelmi emlékhelyet tartanak számon Magyarországon. - A kollégium méltán érdemelte ki a címet, hiszen az intézmény a kezdetektől fogva kimagasló tudású tanárokat és szaktudósokat nevelt - jelentette ki.

Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora szerint a kollégium azért is kivételes, mert a megálmodók céljait, az általuk vallott értékeket a múlt század politikai viharai ellenére átörökítette és azóta is hitelesen képviseli. A kollégium a kezdetektől a modern tanárképzés, a tudós tanárok kinevelésének ideájától vezérelve működött. Ilyen atmoszférával várta az ország legtehetségesebb, sokszor nehéz körülmények közül érkező diákjait. Szavai szerint a kollégium - amely az 1900-as évek elején került a mai, XI. kerületi Ménesi úti helyére - szokatlan utat nyitott az oda érkezőknek a szabadság, az önkormányzatiság, a demokratikus működés elvével és a közösségi élettel. - A kollégium a magyar felsőoktatást alapvetően meghatározó, Magyarország tudományos erejét meghatározó és kiteljesítő pozíciót tölt be - mondta Mezey Barna.

Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere arról beszélt, hogy a kollégium - Eötvös Loránd szavai szerint - a bizalom alapkövére épült, és ugyanilyen alapkő az a közösség is, amely a kollégium életét évtizedről évtizedre formálja. A minőséggel szembeni meg nem alkuvásnak köszönhető, hogy fénye nem kopott fennállása óta - mondta, hangsúlyozva, hogy az önkormányzatnak kötelező segítenie, hogy ez így is maradjon. Az eseményen megemlítették, hogy a kollégiumban az értelmiség olyan jeles személyiségei tanultak, mint Benda Kálmán történész, Keresztury Dezső író, költő, Kodály Zoltán zeneszerző és Kosáry Domokos történész.

T.D. - ÚjbudaTV