A magyar parlament 2010-ben alkotott jogszabályt a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről. Az országgyűlés ezzel kinyilvánította, hogy a több állam fennhatósága alatt élő magyarság minden tagja része az egységes magyar nemzetnek, és ezt az összetartozást nem törheti meg soha semmilyen változás vagy tragédia. A jogszabály később Magyarország Alaptörvényébe is bekerült.

Ennek szellemiségében szervezte meg idén is saját összetartozás ünnepét Újbuda Önkormányzata az Edömér utcában, ahol a városrész határon túli testvérvárosainak kultúráját, gasztronómiai szokásait ismerhették meg a látogatók. A felvidéki Nádszeg, a kárpátaljai Bene, a vajdasági Ada, valamint az erdélyi Marosvásárhely és Kézdiszentlélek legjellegzetesebb ízeit kóstolgatták a kerületiek, miközben a színpadon népzenei együttesek léptek fel.

Hoffmann Tamás polgármester elmondta, hogy a parlament azért alkotta meg ezt az ünnepet, hogy Trianonra ne csak nemzeti gyászként, hanem a magyar nemzet határokon átívelő egységének és összetartozásának örömünnepeként emlékezhessünk. - A határon túl élő magyarokról kötelességünk gondoskodni, hiszen kultúrájukban, nyelvükben és lelkükben hozzánk tartoznak – mondta. A polgármester úgy véli, azzal, hogy az országgyűlés alaptörvénybe iktatta a rendelkezést és lehetővé tette az állampolgárság felvételét, az ország közjogi értelemben rendezte adósságát a határon túli magyarok felé. Fontosnak tartja, hogy az összetartozás érzése a mindennapokban is érzékelhető legyen, amit a szoros testvérvárosi kapcsolatrendszer is erősít.

Simicskó István országgyűlési képviselő, államtitkár szerint, bár a győztes hatalmak rendkívül méltatlanul bántak a magyar nemzettel, lelkünk erősségét az mutatja igazán, hogy képesek vagyunk-e felülemelkedni a tragédiákon, túltenni magunkat a megpróbáltatásokon.

Szabolcs Attila parlamenti képviselő azokhoz is szólt, akik ellenzik az ünnepnapot. –Trianon ugyan a magyarság legnagyobb traumája, azt viszont ünnepelni kell, hogy sikerült túlélni – mondta. Szerinte az utóbbi években a magyarok között olyan összefogás alakult ki, amely biztosítja a nemzet fennmaradását. Megjegyezte, most először fordult elő, hogy a világ magyarsága a választásokon keresztül beleszólhatott az itthoni közügyekbe. A Nemzeti Összetartozás Bizottság tagjaként hangsúlyozta, támogatják a határon túli magyarok autonómiát célzó törekvéseit, azt hogy szülőföldjükön boldoguljanak. Szabolcs Attila úgy véli, a szabad nyelvhasználat, a kulturális, gazdasági vagy közigazgatási önállóság vállalható célkitűzés, amire jó példa Tirol, Baszkföld vagy Katalónia autonómiája.

T.D. - ÚjbudaTV