A sok szempontból hiánypótló kezdeményezés olyan partnerek részvételével valósul meg, mint a Magyar Tudományos Akadémia legnagyobb kutatóintézete, a Kémiai Kutatóközpont, az akadémiai professzorokat és tudománykommunikátorokat tömörítő Tudástársadalom Alapítvány, és a Pro Scientia Aranyérmesek Társasága, amely az egyetemek, főiskolák diákköreiből kikerülő legtehetségesebb fiatalokat egyesíti. Az év elején uniós támogatással indult Lángész projekt keretében tehát a legpallérozottabb elmék fogtak össze annak érdekében, hogy a tudomány érdekességeit, új eredményeit, vagy akár kétségeit kézzelfogható, átélhető élményként mutassák be a középiskolásoknak. Az volt a célunk, hogy ne az akadémián várjuk, hogy a fiatalok jöjjenek be hozzánk érdeklődni, hanem mi menjünk el oda, ahol a mindennapjaikat töltik, és mutassuk be hiteles tudósok közvetítésével, miért izgalmas természettudományokkal foglalkozni - árulja el a programindító ötletet Fábri György, a rendezvénysorozatot koordináló Tudástársadalom Alapítvány szakmai igazgatója.

Az újító gondolat azért is kapott jelentős támogatást, mert a kiváló hazai tudományos műhelyek és a nemzetközileg is jelentős eredmények ellenére a diákok körében ma is általános a reálszakoktól való idegenkedés, ebből fakadóan pedig a magyarok természettudományos műveltsége is alacsony szinten lebeg. Annak idején a Mindentudás Egyetemével hasonló küldetést vettünk a vállunkra, most azonban még nagyobb a feladatunk. Az mérsékelt tudományos érdeklődés nemcsak az oktatásban probléma, de az ország versenyképességére, nemzetgazdasági teljesítményére is negatív hatással lehet - figyelmeztet a filozófiai tudományok kandidátusa, Fábri György. Ebben az évben huszonöt középiskolában összesen negyven alkalommal tartanak majd Tudománynapokat, melyek során a legnevesebb egyetemek és kutatóközpontok professzorai vezetik be a diákokat a biológia, a fizika, és kémia világába. Ahhoz azonban, hogy mindez a tizenévesek számára is közérthető legyen, egészen más oktatási módszer szükséges.

Tudósaink előzetes egyeztetés alapján úgy fogalmazták meg előadásaikat, hogy azok a diákok által ismert tantárgyakhoz, és kézzelfogható élményekhez kapcsolódjanak. Így mindennapi dolgokról derül ki számukra, hogy mi benne a tudomány - tette hozzá az oktató. A tanulók egyebek mellett az evolúcióról, a fenntartható fejlődésről, vagy a hangok fizikájáról hallgathattak előadásokat, de megismerhették a jövő haditechnikáit, biológiai, kémiai kísérleteket végezhettek, sőt a nanotechnológia legújabb fejleményeiről is gyakorlati bemutatót szerveztek számukra. Első hallásra talán meglepő, de a Lángész program már az óvodákban is megjelent, a TudományCseppek kísérleti kezdeményezés ugyanis a legkisebbek fejébe igyekszik játékos formában beszivárogtatni az alapvető fizikai jelenségekről összegyűjtött tudást. A szervezők nem titkolt célja ráadásul az is, hogy az iskolapadokból előbukkanó ragyogó tudományos elméket felfedezze, és a sikeres jövő felé terelgesse. - Be kell vallanom, meglepődtünk a hatalmas érdeklődés láttán, hiszen általában a média sem a tudományos eredményektől hangos. De aztán eszembe jutott Szabó Gábor akadémikus bölcs megjegyzése: minden gyerek érdeklődik a fizika iránt, csak kinevelik belőlük - jegyezte meg a tudós.